Tévé

Időgép

Beugró X

Interaktív

A nagy ötletek köztudomás szerint gyakorta igen egyszerűek. Néhány év leforgása alatt legalább féltucat csatornán megfordult, és mára már utódprogramokat is fialt például az a 2007-ben indult tévés játék, amely a színészképzés frissességi helyzetgyakorlatait a tábortűz körüli diákhumorral elegyítette.

Rudolf Péterék rögtönzésorgiái valósággal divatba hozták az improvizációs alapú műsorokat, habár az is hamar kiderült, hogy a formátum terjeszkedésének azért van két, jószerint áthághatatlan természetes határa. Az egyik a gyorsan kapcsoló színész­agy, a másik pedig a gondos előkészítői, mi több, forgatókönyvírói munka megléte – vagy hiánya.

A rögtönzést ugyanis mindig roppant aprólékosan el kell próbálni, ezt igazán elhihetjük a néhai Latabár Kálmánnak. Alapos próba és jól megírt szituációk nélkül csakis a tényleg vágtázó észjárású színészek képesek szórakoztatóan elboldogulni az improvizációs kihívásokkal. És néha még ők sem: ez számos alkalommal kiderülhetett a Beugró korábbi adásaiban, és most az úgynevezett jubileumi szezon során is. Így a múlt pénteken is akadtak jelenetkék, ahol bizony még a hajdani alap­csapat kikezdhetetlen rutinú beltagjai is inkább csak az időhúzásra, vagyis a túlélésre összpontosítottak. Ilyen volt például a díjátvevői beszéd, ahol menet közben derült ki, hogy az elismerés „az év legnémább színészének” szól: ez még a máskülönben meggyőzően fanyar svádájú Rudolf Péter számára sem kínált elegendő luftot. Vagy a nyögvenyelős jelenet, ahol a játszóknak valamiféle lakáski­adási szituációban kellett volna a semmiből brillírozniuk, s ők kínjukban inkább mellőzték is a deklarált játékfeladat teljesítését.

És mégis, a műsor túlnyomó része most is a formátum életképességét meg a játszók, közülük is elsősorban Rudolf és Kálloy Molnár Péter pengeéles eszét bizonyította. Az utóbbi színész különösen áldott tehetségű rögtönző: igazi gyorstüzelője a spontán szójátékoknak és a pillanat szülte frappáns reflexióknak. Az ő esetében még az előkészítetlenség gyakorlata is folytatólagosan igazolást nyer, hiszen Kálloy Molnár a kollégák botlásaira, a feladott szituációk menetrendszerű sutaságaira is talál poénokat, méghozzá olykor egészen minőségi poénokat. De talpraesett az egyedi színészbájú Debreczeny Csaba, sőt még a Beugróba újoncként beugró, s végül a tempót is szerencsésen átvevő Molnár Áron is.

Egyáltalán: árad valamiféle ódon varázs a szemre kimondottan igénytelen műsorból. A mindössze négy székkel árválkodó színpad, az ing- és zakóviselet hanyag antieleganciája, a csengőszó, de még a játékmester, Novák Péter pislákoló képernyős szexepilje is a televíziózás távolodó múltját idézi. Mintha az időgép-helyzetgyakorlat a Beugró egész jubileumi szezonjára kiterjedne: néhány ember az agyával és a szakértelmével próbál meg érvényesülni a kamerák előtt, mindenféle csilivili körítés, buzgó stylisti segédlet és teliszájas önreklám nélkül. „Azt mérlegelem, hogy innentől televíziós szempontból hasznos-e?” – zárta le a múlt pénteki adásban Novák az egyik, frivol módon elszabaduló helyzetgyakorlatot, s valami egészen hasonló kérdés alighanem a trendet és a trendit kajtató csatornaigazgatókban is felmerülhet a Beugró X láttán. A néző pedig csak remélheti, hogy a válasz kedvező lesz.

RTL II, november 17.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?