MaNcs 29. évf. 47. sz. (2017-11-23)
Talán terjedelmes naplójában említi Kierkegaard, hogy Hegel rendszere mindent meg tud magyarázni, csak azt nem, hogy mit tegyen egy fiatal férfi a nászéjszakán. S ha Kierkegaard szóvá tehette a hegeli elmélet gyakorlati alkalmazhatóságát eme intim pillanatban, akkor ezen a társadalmi nemek tudományát kutatóknak is érdemes elgondolkodniuk.
A migrációs válság mellett Európát a következő években az új szeparatista mozgalmak állíthatják súlyos kihívások elé.
Körvonalazódik a megoldás arra a súlyos problémára, amely már most is túl régóta foglalkoztatja demokratikus közéletünket, azaz hogy az ellenzéki pártok milyen konfigurációban fussanak neki a jövő év tavaszán esedékes országgyűlési választásoknak.
A gyarmati felszabadító háború vezetője a nyolcvanas években valóságos posztkolonialista mintaállammá tette a volt Dél-Rhodesiát. Az ezredforduló óta viszont gazdasági hanyatlás, éhínségek, tömeges kivándorlás és nagyszabású politikai erőszak kísérte országlását. Ki volt Mugabe, s vajon a 13 milliós ország megússza-e a katonai diktatúrát és a polgárháborút?
Szokatlanul keményre sikeredett a magyar kormányzati fellépés az ostoba ukrán nyelvtörvénnyel szemben, s Kijev a legjobb úton jár afelé, hogy Varsóval is összevesszen. A Majdan utáni Ukrajna tényleg nem egy matyó hímzés – de senki nem járna jól azzal, ha keleti szomszédunk végképp összecsuklana.
A szokásos sorosozásba kezdtek a kormánypártok, miután az Európai Parlament a napokban elfogadott egy jelentést a dublini rendelet módosításáról. Az apokalipszis azért még messze van.
Az Orbán-rendszer fő jellemvonása nem a központosítás, hanem a hatalom kiszervezése az alkotmányos kereteken túlra – véli Tamás Gáspár Miklós filozófus. Mivel nincsenek szabad választások, a rendszer szilárdnak tűnik, és a nemzetközi trendek is Orbánnak kedvező irányba mutatnak.
Ötven éve van a pályán, a világon mindenhol szívesen látják szólistaként, zenekarai élén vagy mestertanárként. Nemrégiben egy fiatal francia sztárral, Émile Parisiennel járt Budapesten.
A klasszikus zene tájékozottabb kedvelői szívesen beszélgetnek arról, milyen jelentések, hangulatok kapcsolódnak a különféle hangnemekhez.
„Pofoztatok már meg egy hullát?” – tette fel a provokatív kérdést Louis Aragon Anatole France-ról szóló hírhedt „nekrológjában”, noha szokatlannak akkor is csupán a keresetlen megfogalmazás és korántsem maga a gyakorlat számított.
Ha egy színész szcientológus, az ciki, főleg ha Tom Cruise-nak hívják, de a zenészekkel valahogy elnézőbb a közönség. Beck simán az elmúlt negyedszázad egyik legkedveltebb amerikai énekes-dalszerzője, és népszerűségét soha nem befolyásolta a botrányokkal övezett egyházhoz tartozás. Nem szeret beszélni róla, sőt, a vele interjút készítő újságírónak nem is szabad erről kérdezni.
Maximum tizenegyes! a magyar narancs gyerekirodalmi sikerlistája – magyar mezőny
Sorra legyőzte az akadályokat, és végül elnyerte méltó jutalmát: három szuper gyerek anyja és egy mesekönyv szerzője lett.
Török Gábor 2015 tavaszán nekrológgal búcsúzott a politikai elemzéstől, amelynek halálában önmagát is felelősnek találta.
Hiánypótló, hasznos, szép történet jelent meg közösségi finanszírozás segítségével, hogy szülők és gyerekek könnyebben beszélhessenek olyan témákról, amelyek elősegíthetik a szexuális visszaélések megelőzését.
Ha összejön a tágabb család, és a rokoni találkozón gyerekek is vannak, előbb-utóbb lekerül a polcról néhány társasjáték. De korántsem mindegy, mit választunk, ugyanis nem minden játék való gyerekeknek.
Az elmúlt néhány évben szemlátomást megváltoztak az illusztrációk, sok igényes, vizuálisan izgalmas gyerekkönyv jelent meg. Rengeteg illusztrátor neve vált ismertté, és mintha a műfaj megítélése is átalakult volna.
A nagy hatalmú úr fiatal lányokra hajt.
„A báb nem korosztály, hanem műfaj” – olvasható a Budapest Bábszínház kapuján belépve, mindjárt az előtérbe vezető lépcsők felett.
Végre valami értelmes történik a hatodik kerületi volt MSZP-székházban. A Jókai utcai épületben nyílt meg idén áprilisban a Hatszín Teátrum, az ország legfiatalabb, legkisebb zsebszínháza. Amilyen kicsi, olyan fontos. Hogy miért? Elmesélem.
A nagy ötletek köztudomás szerint gyakorta igen egyszerűek. Néhány év leforgása alatt legalább féltucat csatornán megfordult, és mára már utódprogramokat is fialt például az a 2007-ben indult tévés játék, amely a színészképzés frissességi helyzetgyakorlatait a tábortűz körüli diákhumorral elegyítette.
Fakeret, színes papírlapok, színházi élmény, játszva tanulás. Ez mind a papírszínház. Barna kutyák, tilalom, igazságtalanság. Ez pedig mind a Barna hajnal. De mi történik, ha a kettő találkozik egymással?
Keleti-európai történet, amerikai profizmus; megjelenésünk napjától fut a mozikban A Viszkis! A nagy várakozással fogadott film rendezőjével a filmkészítői technikákról és bűnözői motivációkról beszélgettünk. S persze arról is, hogy most akkor lélektani dráma vagy akciófilm, amit látunk.
A villanyautók viharos előretörését egyelőre az akkumulátorok elégtelen kapacitása, üzemideje és várható hiánya is akadályozhatja.
Ha valaki egyre-másra súlyos betegségeket diagnosztizál önmagán, könnyen megkaphatja, hogy hipochonder. Van ebben lenézés, korholás, de előítélet is, miszerint az ilyen, orvostól orvosig rohangáló embernek valójában semmi baja. Ez azonban a legkevésbé sem igaz: a hipochondriázis is betegség, csak éppen nem az, aminek a páciens képzeli.
Kérdőíves kutatással vizsgálta meg a #metoo- kampányt az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karának szociálpszichológia tanszéke. Kende Anna docenssel a kutatás eredményéről, a digitális aktivizmusról és a nemi szerepekről beszélgettünk.
Aki nem bírja a holttestek látványát, a vért, a komoly fizikai megterhelést és a kiszámíthatatlanságot, ne menjen tűzoltónak. Ők feszítik fel a bejárati ajtót, ha a szomszéd már hetek óta nem ad életjelet, balesetkor ők vágják ki a járműből a sérülteket, de őket hívják a viharkárok felszámolásához, és akkor is, ha valaki a magasból leugorva vetne véget az életének.
Új szelek fújdogálnak azoknál a napilapoknál, amelyeket Andy Vajna nemrég megvásárolt. Ismerősek ezek a szelek.
