Megvan Gajdics Ottó új posztja, már meg is tartotta az első értekezletet

  • - gera -
  • 2019. február 5.

Interaktív

Ő lesz a vidék hangja.

Gajdics Ottó lesz a Szabad Föld főszerkesztője – értesült a Narancs.hu több forrásból is.

Ma derült ki, hogy Gajdicsot leváltják a Magyar Idők–Magyar Nemzet főszerkesztői posztjáról, ám azt eddig nem lehetett tudni, hogy mi lesz az egykori tévéssel. Most azonban úgy tűnik, Gajdics a vidék lapjához került: a Magyar Hang képet is közölt arról, hogy Gajdics megérkezik a Szabad Föld szerkesztőségébe.

Szegény Gajdics Ottó: neki szóltak utoljára?

Egy korszak ér véget. Azt írja az Azonnali.hu, hogy Gajdics Ottó helyett Ballai Attila lesz a Magyar Nemzetté átnevezett Magyar Idők főszerkesztője, vagyis az eddigi főszerkesztőt leváltják. Ballai eddig a Mediaworks Hungary Zrt. sportüzletág-igazgatójaként tevékenykedett, korábban sportújságíróként dolgozott.

Egy korszak ér véget. Azt írja az Azonnali.hu, hogy Gajdics Ottó helyett Ballai Attila lesz a Magyar Nemzetté átnevezett Magyar Idők főszerkesztője, vagyis az eddigi főszerkesztőt leváltják. Ballai eddig a Mediaworks Hungary Zrt. sportüzletág-igazgatójaként tevékenykedett, korábban sportújságíróként dolgozott.

A Szabad Föld 2013-tól tavaly novemberig Puch László tulajdonában volt, majd az MSZP korábbi pénztárnoka eladta azt a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mediaworksnek – akkor arról lehetett hallani, hogy egymilliárd körüli összegért. A vidék lapjaként ismert Szabad Föld ezzel belerült a 476 médiaterméket magába foglaló kormánypárti médiaholdingba, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba.

Ennek ellenére az 50–60 ezer példányban fogyó hetilap szerkesztőséget a mai napig nem helyezték még át a Jókai utcából, a korábbi MSZP-székházból, ahol a Népszava szerkesztősége is működik.

Információink szerint Gajdics ma délután megtartotta az első főszerkesztői értkezletet a lapnál. Itt arról beszélt, hogy a Szabad Föld nagyon jó, ezért nem szeretne nagy változásokat, nagyjából minden marad a régiben.

Úgy tudjuk, a hetilap szerkesztősége egy hónapon belül elköltözik a Jókai utcából.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.