Tévésorozat

Soha semmi nem ér véget

Damon Lindelof: Watchmen

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 29.

Interaktív

A legenda szerint Alan Moore-nak, a Watchmen képregény alkotójának annyira elege lett művei gyatra adaptációiból, hogy gyakorló varázslóként és a feketemágia híveként egyszerűen megátkozta a 2009-es filmváltozatot készítő Zack Snydert.

A híres képregény moziváltozata mindezek ellenére csak szolid bukás volt, a három és fél órás rendezői változatnak pedig máig megvannak a hívei. Damon Lindelof azonban nem Snyderhez, hanem magához Alan Moore-hoz fordult inspirációért – kilencrészes HBO-szériája a képregény sajátos folytatása: egyszerre sequel, remake és reboot; feltűnnek benne az eredeti főszereplők, de érkeznek újak is; pár évtizeddel a képregény után játszódik, de a flashbackek belekóstolnak az eredeti sztori előtti időkbe is. Mondhatnánk, hogy a sorozat egyszerűen a Watchmen világának egy alternatív változata, ám ez túlzott leegyszerűsítés lenne: Lindelof világa tökéletes szimbiózisban létezik Moore-éval.

„Valójában soha semmi nem ér véget” – mondja dr. Manhattan, a balesete után emberfeletti képességű kék lénnyé változó szuperhős az eredeti történet végén. Miután egykori társa, a világ legokosabb emberének tartott Ozymandias mesteri tervével megakadályozta az atomháborút az USA és Szovjetunió között. E hőstettéhez csupán egy közös ellenséget kellett fabrikálnia: egy képzeletbeli űrlénnyel több millió embert irtott ki, hogy így megmentsen több milliárdot… A bűnben fogant törékeny béke kedvéért az Őrzők mind hallgatnak az igazságról, kivéve a kérlelhetetlen Ror­schachot, aki szerint akkor is jogunk van az igazsághoz, ha az elhozza az apokalipszist. Bár Dr. Manhattan elpusztítja őt, az eseményekről beszámoló naplója eljut egy újsághoz – itt ér véget a képregény.

A sorozat világa jól keveri az eredeti mű mocskos, a végítélettel kacérkodó filozofálgatását a jelenkori káosszal és gyökértelenséggel: az igazság ugyan napvilágra került, de mindenki összeesküvés-elméletnek tartja. A kegyetlen és hajlíthatatlan maszkos hős ma, sorozatunk idején már nem az igazság bajnoka, nem az Ozymandias utilitarizmusával szemben álló deontológia képviselője – csak egy jelkép, valaki, akit igyekeztek elhallgattatni. A fehér felsőbbrendűséget hirdető Hetedik Lovasezred tűzi nevét a zászlajára, amikor épp arra készülnek, hogy visszaállítsák a világ rendjét – vagy­is kiirtsák a feketéket.

Ebben a Watchmen-univerzumban ugyanis a szovjetek valóban kibékültek az amerikaiakkal, az elnökké választott Robert Redford képviselte liberális világrend virágzása azonban tömegeket hajtott a szélsőség és a rasszizmus felé. Ahogy dr. Manhattan megmondta: soha semmi nem ér véget – csak épp az ellenséges szuperhatalom helyett saját népüket kezdik irtani az emberek.

A Watchmen legalább olyan közel áll a szuperhősök bazári ábrázolásával szakító eredeti képregényhez, mint Lindelof korábbi sorozatához, A hátrahagyottakhoz: az epizódokat áthatja a mágikus melankólia és az egzisztencialista szorongás; ráadásul a show remekül keresztezi a szuperhőstörténetek kifordított sémáit a bibliai motívumokkal – csak ebben a világban a Megváltót dr. Manhattannek hívják.

Az HBO műsorán

 

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.