Tévésorozat

Soha semmi nem ér véget

Damon Lindelof: Watchmen

  • Szabó Ádám
  • 2020. február 29.

Interaktív

A legenda szerint Alan Moore-nak, a Watchmen képregény alkotójának annyira elege lett művei gyatra adaptációiból, hogy gyakorló varázslóként és a feketemágia híveként egyszerűen megátkozta a 2009-es filmváltozatot készítő Zack Snydert.

A híres képregény moziváltozata mindezek ellenére csak szolid bukás volt, a három és fél órás rendezői változatnak pedig máig megvannak a hívei. Damon Lindelof azonban nem Snyderhez, hanem magához Alan Moore-hoz fordult inspirációért – kilencrészes HBO-szériája a képregény sajátos folytatása: egyszerre sequel, remake és reboot; feltűnnek benne az eredeti főszereplők, de érkeznek újak is; pár évtizeddel a képregény után játszódik, de a flashbackek belekóstolnak az eredeti sztori előtti időkbe is. Mondhatnánk, hogy a sorozat egyszerűen a Watchmen világának egy alternatív változata, ám ez túlzott leegyszerűsítés lenne: Lindelof világa tökéletes szimbiózisban létezik Moore-éval.

„Valójában soha semmi nem ér véget” – mondja dr. Manhattan, a balesete után emberfeletti képességű kék lénnyé változó szuperhős az eredeti történet végén. Miután egykori társa, a világ legokosabb emberének tartott Ozymandias mesteri tervével megakadályozta az atomháborút az USA és Szovjetunió között. E hőstettéhez csupán egy közös ellenséget kellett fabrikálnia: egy képzeletbeli űrlénnyel több millió embert irtott ki, hogy így megmentsen több milliárdot… A bűnben fogant törékeny béke kedvéért az Őrzők mind hallgatnak az igazságról, kivéve a kérlelhetetlen Ror­schachot, aki szerint akkor is jogunk van az igazsághoz, ha az elhozza az apokalipszist. Bár Dr. Manhattan elpusztítja őt, az eseményekről beszámoló naplója eljut egy újsághoz – itt ér véget a képregény.

A sorozat világa jól keveri az eredeti mű mocskos, a végítélettel kacérkodó filozofálgatását a jelenkori káosszal és gyökértelenséggel: az igazság ugyan napvilágra került, de mindenki összeesküvés-elméletnek tartja. A kegyetlen és hajlíthatatlan maszkos hős ma, sorozatunk idején már nem az igazság bajnoka, nem az Ozymandias utilitarizmusával szemben álló deontológia képviselője – csak egy jelkép, valaki, akit igyekeztek elhallgattatni. A fehér felsőbbrendűséget hirdető Hetedik Lovasezred tűzi nevét a zászlajára, amikor épp arra készülnek, hogy visszaállítsák a világ rendjét – vagy­is kiirtsák a feketéket.

Ebben a Watchmen-univerzumban ugyanis a szovjetek valóban kibékültek az amerikaiakkal, az elnökké választott Robert Redford képviselte liberális világrend virágzása azonban tömegeket hajtott a szélsőség és a rasszizmus felé. Ahogy dr. Manhattan megmondta: soha semmi nem ér véget – csak épp az ellenséges szuperhatalom helyett saját népüket kezdik irtani az emberek.

A Watchmen legalább olyan közel áll a szuperhősök bazári ábrázolásával szakító eredeti képregényhez, mint Lindelof korábbi sorozatához, A hátrahagyottakhoz: az epizódokat áthatja a mágikus melankólia és az egzisztencialista szorongás; ráadásul a show remekül keresztezi a szuperhőstörténetek kifordított sémáit a bibliai motívumokkal – csak ebben a világban a Megváltót dr. Manhattannek hívják.

Az HBO műsorán

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.