tévéSmaci

Változz vissza, farkas!

  • tévésmaci
  • 2015. április 13.

Interaktív

Amikor Sztupa és Troché áthajtottak Búzakalász városán, csak meresztgették a szemüket végig a főutcán – valahányszor, ha arra jártak. Akár a főváros felől mentek, akár a főváros felé tartottak, lassítottak, és kibámultak az utcára. Ezlipár Gyulát keresték, sokszor látták is, mondhatni a ­városkép része volt, ment dzsekiben, rendszerint előre, a járdán. Akkor is a városkép ­részének számított, amikor éppen nem ment, s ez persze jóval többször volt így, hiszen egy nap 24 órából áll, s gépkocsival áthaladni Búzakalász városán aligha több 4-5 percnél, inkább valamivel kevesebb is. Hogy Ezlipár Gyulának mennyibe tellett áthaladni gyalogszerrel a városon, arra nézvést persze nincs adat, legfeljebb korábbi dolgaiból következtethetnénk, de az annyira esetleges lenne, ami már jószerivel alaptalannak nevezhető. Ráadásul sem Sztupa, sem Troché nem szelte át minden áldott nap Búzakalászt. E csekély valószínűséghez képest viszont tényleg sűrűn látták a szembejövő vagy éppenséggel velük egy irányba tartó Ezlipár Gyulát. Ezlipár tehát a haladás embere volt, ugyanakkor esendő is, mint mindannyian, hisz finoman szólva is kötött pályán haladt. Egy régebbi képen az Urak asztalán állva látta Sztupa és Troché Ezlipár Gyulát. Áll ott a Gyula, hátán egy tök üres, merevítő nélküli hátizsák, s gondolkozik, az arcán derűs tanácstalanság, el kéne gyorsan indulni, de hová, Visegrádra vagy Szentlászlóra? Tényleg, hova, húzza fel szemöldökét a képen Gyula, de áll csak egy helyben, s mintha még lengetné is egy kicsit a szél. Nem lengeti, persze, vagy aki azt hiszi, hogy lengeti, az nem látta a visszatérő Ezlipár Gyuláról készített, kettes számú képet, amin a hátizsákja szakadásig van tömve mindenféle furcsán kidudorodó tárgyakkal, szinte nagyobb, mint a madárcsontú fiatal Ezlipár. Na, ezen a képen tényleg lengedezik; áll egészen lecövekelve, kibillenteni egy Takamiszakari sem tudná, de bokától fölfelé határozottan leng. Áll a bejárattal szemben az Urak asztalán a hatalmas zsákkal, és leng. Mindegy, hogy Visegrádon volt végül is, vagy Szentlászlón, most nem tudja, mitévő legyen, mit kezdjen ezzel a bejárattal, mit kezdjen ezzel az egész szituációval, csak leng, odaragasztva a lábát a talajhoz, valami Epokittnál is erősebb elszánással. Mi azért menjünk tévézni.

Szombaton (14-én) elkezdődik az ünnepi bullshit, a sunyi közszolgálati alibizés és az „ezt az estét úgyis elviszi az ördög” nemes gondolata köré szervezett kereskedelmi ócsítás. Így tényleg mindent visz a patás, de mi persze megnézzük a Story 4-en fél tízkor a Ronin cimű turisztikai alapú öldöklést, mert télen is kiülnek benne az emberek a teraszra, még ha hamarosan fel is robbantják őket, vagy csak elsodor a vérbe mindenkit egy fékevesztett autós üldözés.

Vasárnap csúcsra jár mindaz, amit a tegnapi napról leírtunk, de aki szemes, az most sem marad muri nélkül, hiszen a nagy átalakuláson (anyám, borogass!) átmenő Duna Tv (még a rádióújságban is rosáltak miatta) 0.15-kor egy 2014-es Miladyt ad, ami mégiscsak arról szól, hogy a kalandok és a kalandorok nem a józan észtől indulnak be, s e tény olykor megnyugtató is lehet. Kilenckor a Film Má­nián egy brit tévéfilm mindkét részét leadják, A túsztárgyaló persze nem olyan nagy gurítás, de nem is vacak, a műfaj pedig tök állat.

Hétfőn az m2 este fél tizenegy után elkezdi elölről a Gyilkosság című amerikai sorozatot, ami az utóbbi idők egyik legügyesebb tévés remake-je. Bár a későbbi évadaira (a harmadik, negyedikre) nem sikerült sok újat mutatnia, s a régit is csak fáradtan adta. A Film Mánián délután fél háromtól az Azok a csodálatos férfiak c. filmmű mesél a világ legőrültebb repülős versenyéről, rögtön utána meg az És Isten megteremté a nőt c. forradalmi marhaság hezitál azon, hogy most dalol-e valami, vagy éppenséggel nyikorog.

Már eddig is voltak a héten ilyenek, de innentől két csatornából (Duna, Film Mánia) is ránk dőlnek a hatvanas-hetvenes évek makaróniwesternjei, Djangóstul, mindenestül. Tévézni még mindig nem kö­telező.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.