Szegény Imre fázik - Én vagyok itt a Petőfin

Interaktív

Úgy lehet, a Nemzeti Hírcsatorna mindennapi teljesítményének árnyékában szinte alig jut érdemi figyelem a megújult és Petőfi nevével felruházott kettes csatornának, noha ott is nagyban zajlik a munka, és pezseg az élet.

Péntek este ott is akad hibás inzert („irónikus”) és szórakoztató marhaság („most visszaadjuk a hajót az A38-nak” – kapcsolnak vissza a rendezvényhajóra az Akváriumból), ám igazából ilyesmit minden csatornán szép számmal lelhetünk, ezt tévékritikusi becsületszavamra állítom. Az viszont már egyedi jellegzetesség, hogy az M2 most egy sor új tévés arc beállításával kapcsolja össze azt a nagy fiatalos lazaságot, amely szándékaik szerint elöntené az esti főműsoridőt.

Fiatalos, laza, de persze felelősségteljes is egyszersmind, hiszen a múlt héten például az újrahasznosítás, a szemétkezelés témája hullámzott végig az esti élő magazinműsoron, két koncertrészlet között sörösdoboznyitókból összefűzött nyakláncokkal és nejlonszatyor szoknyákkal népszerűsítve a fontos ügyet. S persze megszólalásokkal is, mondjuk, ily lényegre törő kérdéssel felütve egy interjút: „mi a szakmai oldala a szemétkérdésnek?” Mint oly sokszor, persze ezúttal is a szerepét kellő alázattal képviselő interjú­alany mentette meg a helyzetet, inadekvát jópofizásokra is valódi válaszokat adva.

„Én is nagyon öko vagyok” – halljuk az egyik műsorvezető szájából, merthogy a műsor címe mégiscsak „Én vagyok itt” – s ezt viszont nagyon is komolyan veszik a közszereplésre bátorított ifjú emberek. Főleg az eddig csak az M3 idegesítő ajánlóiból ismerős Fodor Imre, aki egyetlen műsor időtartama alatt több információt oszt meg önmagáról, mint amit a magyar történelem néhány jeles alakjáról évszázadok alatt sikerült kikutatnunk.

false

 

Fotó: mediaklikk,hu

„Idefelé borzolta a szél a hajam”, „nekem a B lemezem (!) a vidékre költözés”, „van egy barátom az Őrségben, aki lovasudvart üzemeltet”: csak úgy sorjáznak a jobbnál jobb sztorik a göndör fiatalemberről, aki járt már a Jászai Mari téren (hisz mesélte!), de a devecseri piacon is. A devecseri piacon mindent meg lehet venni egy ezresből – ezt ő maga állítja, ám e témáról egy értelmezhetetlen riportanyag is elkészült, melyben a csatorna két gyakornoka ár alatt, illetve ingyen kunyerált el néhány vacakot a devecseri árusoktól, derűs reflektálatlansággal mozogva a nyomorközeli terepen.

Múlt péntek este hűvösen fújt a szél, minélfogva az adás vezérmotívuma a műsorvezetői hőérzet lett: Fodor Imre legénykedett, majd borított magára kendőt és ugrált egy helyben maszáj harcos módjára. Olykor azért a széltől óvott szituációban is láthattuk, mondjuk, amikor csigalassúságú interjút készített az A38-on fellépő francia énekesnővel, akinek a nevén előtte és utána több menetben viccelődött műsorvezető társával. (Hiába, azok a pipiske franciák!) Nos, az interjú első és nagyobbik része a teljes meg nem értés jegyében zajlott, pedig a műsor Imije még csak meg sem kockáztatta az idegen nyelven való megszólalást, viszont a tolmács alulmaradt a kontúrtalan kérdések lefordításáért folytatott egyenlőtlen küzdelemben. No, de mindez másképp lesz majd a jövőben, hiszen Fodor Imre azóta közelebb került a francia kultúrához. Elutazott Párizsba a barátnőjével. Ne kérdezzék, hogy honnan tudom!

M2 Petőfi, március 27.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.