Tévé

Vidám vasárnap

Híradó, A lényeg

Interaktív

„Máma itt, holnap ott…” – idézhetik ezekben a napokban a drasztikus átalakítás előtt álló M1 műsorkésztői a Cirkuszhercegnő híres áriáját, s a tévénéző közönség erre maga is bemondhatja Mister X. belépőjének következő fordulatát: „…oly mindegy”.

Persze a közszolgálati médiamunkások egy része megússza a hurcolkodást, hiszen a formálódó ellen-Hír Tv a hírműsorok eddigi készítőivel lódul majd neki a nonstop üzemmódnak. Azt, hogy milyen is lesz a tájékoztatás „Akkor. Amikor.”, azért már most is megsejthetjük, elég hozzá megnézni, mi is történik vasárnap este az M1-en, a nőnapi Elvált nők klubja előtt és után.

Nos, ha a győzelmi jelentések dominanciájához hozzá is szokhattunk az elmúlt pár esztendő közszolgálati hírműsorait nézve, azon azért picit meglepődhetünk, hogy a vasárnap esti Híradó vezető híre egy klasszikus „nem hír”: nagy körítésű visszautalás a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújára, s benne a nemzeti érdekek megvédésének törhetetlen álláspontjára, most épp az EU–USA szabad kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban. Azután persze jönnek szép rendben a megszokott és elvárt sikerbeszámolók és más jó hírek a rokonszenvesen szürke Borsa Miklós felvezetésében: „megkapták a gyorssegélyt”, „egyre több nőnek van munkája” (nőnapi aktualitás!), s egy nosztalgikus húrokat megpendítő fordulat: „a Szabó családhoz hasonlókon segít most a kormány”.

Jut azért némi hely a bűnügyi szakasznak is, elvégre a „szocialista brókerbotrány” kellős közepén járunk, ráadásul „a Híradó megta­lálta Antali Károlyt” (a Buda-Cash felügyelő­bizottságának egykori elnökét). Látjuk is a házából kicsengetett Bajnai-kádert, akinek a Fidesz-sajtótájékoztatók részleteiből összerakott híradós anyagban végül alig kétmondatnyi megszólalásra nyílik módja. De hát többre nincs idő, hiszen már nyakunkon a másik brókerbotrány (ez vajon melyik ellenzéki párté lesz?), s annak bilincses, vezetőszáras beszámolója után azon melegében kapcsolják is a Markó utcát, hogy megtudjuk: „Mi vár most a három úriemberre?” A kiküldött tudósító tapintatosan korrigál: az őrizetbe vett három vezető közül kettő nő. Afféle spontán nőnapi adalék: nemcsak egyre több nő dolgozik, de még az üvegplafon is megszűnőben…

Kétszer másfél percben azért az ellenzéki pártok meg a civilek létezéséről is értesülünk, de a főfogás mégis az M1 önpromója: a díszletről elmesélik, hogy csodás lett, s mi el is hisszük bemondásra, épp csak az kelt kis csalódást, hogy a „nehéz, de érdekes projekt” megvalósításához még mindig nyugati agyakra és alapanyagokra volt szükség.

Pedig mindeközben csapataink váltig harcban állnak, erről már A lényeg című hírháttér-műsor ad bizonyságot – a megunhatatlan rezsibiztossal. Igaz, őt az adás végére tartogatja a napfényes mosolyú Gulyás István, addig még itt is sorjáznak a derült hírek: „megvalósulhat a teljes foglalkoztatottság”, „újabb siker”, „merész vízió” – természetesen a miniszterelnöké. S aztán jön végre Németh Szilárd, hogy egy EU-s eljárás kapcsán, amely még a felvezető szerint is csupán csak „érintheti” a rezsiharcot, üdvösen leegyszerűsítse közönségének a képletet: „a magyar családokat támadja Brüsszel”. Nos, hát március 15-étől ez vár ránk a nap mind a 24 órájában, adásszünet nélkül.

M1, március 8.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.