Kerül minket a tél – Időjárás a héten

Mintha nem is januárt írnánk: nyoma sincs a kemény hidegnek. Csak nehogy utóbb igyuk meg a levét!

Alaposan benne járunk a télben, lassan már-már a közepére érünk (természetesen szigorúan a kalendárium futását tekintve…), de annyi biztos, hogy egyelőre hiába is várjuk a kőkemény zimankót (mint legutóbbi bejegyzésünk mutatja, erre már a múlt héten se adtunk sok esélyt).

Már aki várja, mert attól tartunk, többségünknek tökéletesen megfelel a kontinensünkön mutatkozó, sajátos hőmérsékleti anomália. Ez pedig, mivel a nagy óceáni és légköri rendszerekben minden mindennel összefüggésben áll, nem függetleníthető az észak-atlanti óceáni hőmérsékleti anomáliától, az ott mutatkozó átlagon felüli vízhőmérsékletektől. Ebből pedig a szokottnál is intenzívebb és sűrűbb előfordulású viharciklonrendszerek keletkezése következik – valahol a Grönland és Izland közötti vizeken (erről itt olvashatnak kiváló elemzést). A kakaós csigát idézően spirális szerkezetű rendszerek (a legfrissebbet éppen Christinának hívják) előoldalán rendre kellemesen meleg, mediterrán léghullámok érkeznek Közép-Európába, s benne a Kárpát-medence kellős közepére – így persze azután várhatjuk a csikorgóan hideg napokat, a hajnali farkasordító hangulatot.

Ehelyett hétvégén is sorra dőltek a napi melegrekordok. Nem is lesz ebben a helyzetben változás egészen vasárnapig. Addig többnyire gyenge, csak lokálisan megerősödő széljárás, relatíve enyhe hőmérsékletek várnak ránk: zömmel párás-felhős, éjjelente (sőt nappal) néhol ködös, helyenként csepergős-szitálós időnk lesz – hála a fölénk terjeszkedő anticiklonnak. Mondanunk sem kell, ez nem kedvez a többnyire pocsék, bár hétfőre (alighanem az esőknek hála) többfelé, így Budapesten is némileg javuló levegőminőségnek. Pénteken azután gyenge hidegfront érint minket, amit szórványos csapadék kísérhet. Most úgy tűnik, hogy a hét utolsó napján hűvösebb levegő áramlik fölénk, s a vasárnap feltámadó, sőt néhol viharossá fokozódó északnyugati szél ki is pucolja az elhasználódott, elpiszkolódott ittenit. S már előtte is, szombat, pláne vasárnap hajnalban többfelé fagyni fog. A nappali hőmérsékletek a hétvége első napján még a kellemes tartományban maradnak (szombaton 5 és 10 fok között – vasárnap már hűvösebb lesz), de az éjszakai-reggeli fagyok ekkortól egy ideig velünk maradnak. Ráadásul arra is komoly esély mutatkozik (bár az előrejelzések még erősen szórnak), hogy a jövő hét elejétől az eddigieknél lényegesen zordabb időnk legyen – akár a napközbeni fagyokkal is megismerkedhetünk. Addig meg gyönyörködhetünk az Észak-Amerikát végigtaroló, erős széllel kísért, ott blizzardnak nevezett hóviharok képeiben – ehhez társul még, hogy az utóbbi két évtized leghidegebb napjai előtt állnak az Egyesült Államok jelentős területei.

Péntekig csendes

Hétfőn az ország nagy részén csendes, nyugodt idő lesz, a szél is gyenge marad a legtöbb helyen (talán az Alpokalján lehet élénkebb déli légmozgás) –  néhol (főleg északkeleten) felhős marad az ég, de azért sokfelé süthet a nap is. Eső elsősorban az említett északkeleti, határ menti területeken várható. A délutáni csúcshőmérséklet mindenhol 6–7 fok felett, többnyire 10 fok körül, délen sokfelé 11–13 fok körül alakul. Keddre virradóra sehol sem fog fagyni, a minimum-hőmérsékletek is 2–7 fok között alakulnak, igaz, a csillagokban kevés helyen lehet majd gyönyörködni, sőt sokfelé köd is képződhet. Csak a Dunántúlon lehet reggelig némileg élénkebb déli szél. Kedden napközben marad a borult, néhol ködös, máshol szitálással is kísért, ámde enyhe idő, s a többnyire gyenge, délies légmozgás: délután 5–10 fokos maximumok lehetnek. Szerda hajnalban is meglesz a 2–6 fok – igaz, ehhez párás, ködös, felhős, néhol szitálós idő dukál, említést érdemlő délkeleti szél csak az Észak-Dunántúlon lehet, délelőttre ez is abbamarad. Ez marad szerdán napközben is, most már határozottan 10 fok alatti (5–8 fokos) nappali maximumokkal – az alacsony szintű rétegfelhőkből néha szemetelhet valami.

Csütörtök reggelig marad a felhős, párás, ködös idő, s a 2–6 fokos minimumokban sem lesz változás (azért a nyugati országrészben, kisebb területeken ekkor néhol fagyhat is). Napközben sem sokat változik az idő jellege: 5–10 fok lesz, többnyire a napsütés üdítő látványa nélkül (talán a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon tisztulhat az égbolt). A légmozgás is gyenge lesz – kivéve az Észak-Dunántúlon, ahol délelőtt megerősödik a délies, délkeleti szél. Péntekre virradó éjjel kezdetben nem várható említést érdemlő légmozgás, de a Dunántúl déli régiójában reggel már határozottan élénk délnyugati szél fog fújni (ott 5–6, északkeleten csak 1–2 fok várható). Napközben kezdetben aligha lesz ebben változás, majd a délután folyamán a szélirány folyamatosan északnyugatira vált (érkezik a súroló hidegfront). A változóan, de többnyire erősen felhős égből főképpen északon várható elszórtan eső. 5–10 fokos maximumok lesznek. Péntek este délnyugat felől fokozatosan csillapul a szél (északon, így a főváros környékén kezdetben még igen erős lesz!). Éjjel többfelé kiderül (habár a Dunántúlon, elszórtan még lehet némi eső) – ennek köszönhetően a hőmérsékletek a korábbiaknál mélyebbre, ismét többfelé (főleg az északi és a keleti országrészben) fagypont alá, de máshol is 0 fok közelébe csökkennek.

Szombaton napközben változóan felhős idő várható (csak a nyugati és északkeleti határszélen lehet némi eső) – ekkor már többfelé feltételezhető napsütés is. A már döntően délnyugati irányú légmozgás főleg az északi és északkeleti régiókban erősödhet fel, és 6–10 fokos maximumok lehetnek. Vasárnapra virradóan a gyenge légmozgásnak és a kiderülő égboltnak hála, főleg az ország északi részén fagyni fog – délen kicsivel 0 fok felett alakulnak a minimumok. A hét utolsó napján ismét változóan felhős idő és még 3–7 fokos maximumok lesznek, de napközben feltámad, majd sokfelé viharossá is erősödhet az északnyugati szél – naplemente után pedig gyorsan hűl majd a levegő.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.