Mint azt korábban írtam, az volt az egyik cél, hogy a helyi tanárok közül néhányat megtanítsak pár alapvető és egyszerű edénykészítési technikára. Első hallásra ez egészen egyszerűnek tűnhet, de először is szerezni kellett valahonnan agyagot. Kérdésemre, hogy hol lehet rálelni a szóban forgó matériára, Saikou (tanító az iskolában) azt válaszolta, hogy rengeteget lehet találni mindenfelé, és majd megmutatja. Meg is nyugodtam naivan, mert akkor még nem tudtam, hogy a világnak ezen szegletén, ha valamit megbeszélünk, az a legritkább esetben sem fog a megállapodás szerint történni. Lényeg a lényeg, nem mutatta meg. Szerencsére körülbelül egy héttel később volt szerencsém beszélgetni egy öreg tanítóval, akitől megtudtam, hogy két faluval odébb (Faraba) élnek fazekasok, tőlük biztosan tudunk venni. Hosszas unszolás után, újabb pár nappal később elmentünk, és sikerült is vásárolni egy keveset (1-es kép).
1-es kép
Fotó: Németh László
Következett az iszapolás. Az sem volt egyszerű, először is szükség volt valamiféle edényre. Fáradságos keresgélés után az egyik szemétdombon (2-es kép)
2-es kép
Fotó: Németh László
bukkantam rá egy műanyag kannára, annak vágtam le a tetejét. Később találtam egy deszkát, amin az iszapot ki tudtam tenni a napra (3-as kép).
3-as kép
Fotó: Németh László
Az esőzések miatt a szikkasztás is eltartott vagy egy hétig, de utána kezdődhetett az érdemi munka.
Mivel Saikouval töltöttem a legtöbb időt, kézenfekvőnek tűnt, hogy vele kezdem. Lelkesen neki is fogott a dolognak, elsőre egy egészen pofás darab sikerült. Hamarosan kiderült, hogy ez véletlen volt.
Döbbenetes, hogy mennyire nincs fogalmuk semmiről (fizika, kémia, statika, arányok stb.). Saikou másodikra az általam oktatási célzattal készítetthez hasonló bögrét (4-es kép)
4-es kép
Fotó: Németh László
szeretett volna csinálni. Hiába mondtam neki, hogy ha belülről nyomkodja kifelé, egyre nagyobb lesz, nem tudta felfogni. Kitalálta, hogy ha beletesz egy hengeres tárgyat, és rányomkodja, akkor jó lesz. Igen ám, de a hengeres tárgy (egy viharlámpa üvege) oldala íves volt, mint a hordó dongája. Persze ez csak az egyik probléma, mert azzal sem számolt, hogy az agyag nemcsak a kezéhez, hanem az üveghez is hozzáragad. Szóval mikor elkészült, csodálkozva vette tudomásul, hogy nem tudja az üveget játszi könnyedséggel kiemelni az egyébként rettenetesen béna bögréből.
A marokedény készítése a létező legegyszerűbb technika.
Állítása szerint először mindent rendkívül jól megfigyel, és ez elegendő is ahhoz, hogy tökéletesen elsajátítsa a technikát, azaz profivá váljon. Pedig az igazság az, hogy körülbelül annyit fogott fel az egészből, mint amennyit egy ló képes felfogni a jégkorongmérkőzésen kapusposztot betöltő játékos lélektanáról.
Ahányszor agyaghoz nyúltam (5–8-as kép),
5-ös kép
Fotó: Németh László
6-os kép
Fotó: Németh László
7-es kép
Fotó: Németh László
8-as kép
Fotó: Németh László
mindig megkérdeztem Őt is, hogy van-e kedve csatlakozni, de ott-tartózkodásom alatt csak még egy alkalommal volt hajlandó összesározni magát: egy gyertyatartót készített (9-es kép).
Weboldalamat az alábbi link segítségével lehet megtekinteni (javaslom ezt).
Facebook: NL ceramics
9-es kép
Fotó: Németh László
