A mozi

  • Németh László keramikus
  • 2013. március 22.

Jelentés Gambiából

Gunjur nem zárkózik el a civilizáció elől, ezt az is kiválóan tükrözi, hogy a GSM és az internethálózat mellett üzemel néhány mozi is a településen. Egy alkalommal házigazdámmal, Saikou Bojanggal mi is ellátogattunk az egyikbe. A filmválasztással nem kellett sokat babrálni, mivel azokban az időkben az Amerikai Ninja 1. – A végtelenségig című eposzokat tűzték műsorukra. Semmi egyebet nem találtam a műsorkiírásban (1-es kép).

1-es kép


1-es kép

Fotó: Németh László

A mozi épülete (2-es kép) megítélésem szerint az egyik legszebb építmény volt a településen, legalábbis kívülről. Öt dalasi (egy kenyér ára) fejében belülről is meg lehetett tekinteni (3–5-ös kép).

Kicsit késve érkeztünk, már ment a film, mire odaértünk. Aggódtam is, gondoltam, biztosan zúgolódni fog a többi néző a mozgolódásunk miatt. De nem, meglepetésemre bent égett a villany, a helyiség egyik végében egy viszonylag nagy képernyős tévé DVD-lejátszó segítségével már sugározta a filmet, kintről pedig az elektromos áramot szolgáltató áramfejlesztő motor zúgása hallatszott. Ennek ellenére néha egy-egy ember felállt, előre- vagy hátrasétált, beszélgetésbe kezdett másokkal, vagy csak rágyújtott egy cigarettára. Mások, ha a filmbeli főhősnek kellőképpen sikerült pofon vágnia valakit, lelkesen tapsoltak és éljeneztek, megint mások pedig fennhangon buzdították, így sarkallva újabb akcióra.

2-es kép


2-es kép

Fotó: Németh László

3-as kép


3-as kép

Fotó: Németh László

4-es kép


4-es kép

Fotó: Németh László

5-ös kép


5-ös kép

Fotó: Németh László

Szóval eléggé családias volt a hangulat. Ja, és folyamatosan ki-be járkáltak, de csak addig, amíg el nem kezdett zuhogni az eső. Akkor viszont behozták az aggregátort, hogy tönkre ne menjen az esőben. Innentől kezdve motorzúgás és kipufogógáz fokozta a zsibvásári hangulatot. Egy idő után, mikor már mindenki köhécselt és taknya-nyála egybefolyt a füsttől, az aggregátort kipufogónyílásával az ajtó felé fordították. Vagy túl későn jött az ötlet, vagy amúgy is mindegy lett volna, nem tudom, de az tény, hogy nem sokat javított a helyzeten.

Miközben hazafelé sétáltunk, házigazdám (Saikou Bojang tanító) izgatottan, nagy gesztusokkal elevenítette fel újra és újra az izgalmasabbnál izgalmasabb jeleneteket. Jól szórakoztunk.

Igazán nem akartam megtörni ezt a varázst, de nem hagyott nyugodni egy kérdés.

– Saikou! Valamit nem értek. Miért néztük francia szinkronnal ezt a filmet, hiszen itt jóformán senki sem érti, az angolt pedig mindenki bírja valamennyire, hiszen ez a hivatalos nyelv is?

Weboldalamat az alábbi link segítségével lehet megtekinteni (javaslom ezt).

www.nemethlaci.hu

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.