A neoneológia már a spájzban van – A zsidó jövő letéteményeseiről

  • Kardos Péter
  • 2017. november 29.

Jó ez nekünk?

Ha ez így történt volna, ma mi, férfiak harcolnánk egyenjogúsításunkért a vallási életben.

A zsidó vallásban (is) könnyebb tiltani, mint megengedni. Én az alábbi írással a nehezebbet vállalom.

Fél százada vagyok pályámon. Annak minden tapasztalatával birtokomban. Ortodox családból származom, de megpróbálok úgy haladni a korral, hogy az ne sértsen tórai rendelkezést. Felelősséggel vállalom minden ódiumát mindannak, amit papírra vetek.

Esetünkben könnyebb tiltani a nők aktív részvételét istentiszteleteinken, mint megengedni. Ez így működik időtlen idők óta itthon is, pedig a kezdetek kezdetén a nők sokkal aktívabb szerepet játszottak ezen a téren. Nem tartom véletlennek, hogy az utóbbi időkben vallási vezetők is vitatkoznak erről, amit eddig nem tettek – sok résztvevős, rabbikat, világi vezetőket és egyszerű híveket is megmozgató vita zajlik éppen a nők vallási jogainak kérdéséről a Szombat folyóirat online kiadásában.

Mielőtt rátérnék mondanivalómra, egy fontos mondatot idézek a hagyományból: „a nők fel vannak mentve az időhöz kötött parancsolatok alól” – azaz hétköznapokon például nem kell templomba menniük reggeli-esti imára. Csakhogy a „fel vannak mentve” nem jelent tiltást! S hogy miért érzik magukat másodrangú híveknek a zsinagógában? Erre egy elképzelt történet.

Isten előbb teremti Évát, s szavai ekkor hangzanak el: nem jó, ha az ember egyedül van. Ezért annak oldalbordájából „létrehozza” Ádámot. Ha ez így történt volna, ma mi, férfiak harcolnánk egyenjogúsításunkért a vallási életben.

Mi álldogálnánk a rácsok/függönyök mögött, lesve feleségünket, amint felmegy a Tórához, s irigykedve magunkat képzelnénk helyébe. Azután az évszázadok folyamán a rabbinők rendeleteket hoznának, s kijelentenék, hogy a mi dolgunk a vallásos otthon megteremtése, a vallásos gyermeknevelés, a kóser háztartás vezetése stb.

Még elképzelni is szörnyű – férfiszemmel.

S most térek rá konkrét mondanivalómra. Amikor kijelölték a nők feladatait a vallási életben, a férfiak a tanházakban tanulással töltötték idejüket reggeltől estig, amit csak az imákkal szakítottak meg.

Azóta azért van némi változás. A férfiak dolgoznak (is), gyerekneveléssel (is) foglalkoznak, alkalmanként besegítenek a háztartásba, lehet, hogy csak annyival, hogy hazaviszik a kóser húst, a sábeszi és hétköznapi betevőt, netán bekapcsolják a mosogatógépet és így tovább.

A vallási szerepek azonban nem változtak ennek megfelelően. Ha csak annyit újítanánk, hogy beszámítjuk a nőket a zsinagógai közösségbe, a minjenbe, már nagyon sokat tettünk azért, hogy megmentsük a magyar neológiát, ezt a hungarikumot.

Amikor nincs minjen, a gyászoló vagy járcejtot (halálozási évfordulót) tartó nem tud kádist, gyászimát mondani. Mivel nincs tiltva a nők ebben való részvétele, csak „fel vannak mentve”, miért ne számíthatnánk be a minjenbe őket? Őket, akik a zsidó jövő legfőbb letéteményesei. Tudniillik, ha netán vegyes házasságot kötnek, vallásunk anyai ágon való öröklődése okán az utód mindenképpen zsidó lesz.

Nem a Tórához való felhívásról beszélek. Mindössze a beszámításukról.

Nem vallom a magyarul is olvasható Hayim Halevi Donin rabbi elvét a sábbátról. Ha csak úgy van sábbáti istentisztelet, kádis, tóraolvasás stb., hogy a tizedik ember járművel jönne a zsinagógába – szombaton ugyanis tilos vezetni –, inkább ne legyen egyáltalán közös ima! – írja Donin.

Ha csak úgy van sábbáti istentisztelet, kádis, tóraolvasás stb., ha a jelen lévő nőket is beszámítjuk, legyen! – véleményezem én.

És akkor nem hivatkozom a világ más tájain funkcionáló ortodox rabbinőkre, elvetem a reformirányzatot (vajon a férfiak beszámítanak ott a minjenbe?); mindössze vészjelzést akarok küldeni az illetékeseknek: S. O. S. – mentsétek meg lelkeinket! A nálunk, zsidóknál is tapasztalható visszaesést állítsuk meg azzal, amit nem tilt a Tóra.

A szerző zuglói rabbi

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.