A franciák már egy lehetséges júliusi negyedik hullámtól tartanak

Katasztrófa

Egy hete a járvány ismét terjed, a delta variáns különösen fertőző. – fogalmazott a kormányszóvivő.

Megvan a lehetősége Franciaországban, hogy már július végén kialakul a koronavírus-járvány negyedik hulláma a fertőzőbb delta variáns térnyerése miatt, amennyiben nem gyorsul az oltási kampány – jelentette ki  hétfőn Gabriel Attal kormányszóvivő. Vasárnap este Olivier Véran egészségügyi miniszter fejezte ki félelmét amiatt, hogy a delta variáns akár már a hónap végén újabb járványhullámot okozhat. 

„Nem egészen egy hete a járvány ismét terjed, a delta variáns különösen fertőző, különösen aggasztó, és egyre gyorsabban teret nyer” – fogalmazott a kormányszóvivő a France Inter közrádióban. Hozzátette: „megduplázódik szinte minden héten, már a fertőzések 30 százaléka köthető a delta variánshoz, és vannak körülöttünk példák, amelyek azt mutatják, hogy ez a járvány berobbanásának előjele lehet” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, vajon mekkora a kockázata annak, hogy július végén berobban a negyedik hullám, azt válaszolta, hogy „ez egy lehetőség, de nem törvényszerű, mivel az oltás a legfőbb eszköz annak megakadályozására, hogy a kórházakat elárassza egy újabb hullám".

„De Nagy-Britanniában láttuk a robbanást, amely az első jelekhez képest nagyon gyorsan történt, és tekinthetjük úgy, hogy ugyanezeket a jeleket látjuk jelenleg hazánkban is” – hangsúlyozta Gabriel Attal.

A párizsi Pasteur Intézet által június 29-én közzétett modellezés szerint fennáll a kockázata a negyedik hullámnak, de jóval később, ősszel, amennyiben az oltási kampány a jelenlegi ritmusban folytatódik. „Az angliai példa mutatja, hogy július végén megindulhat az újabb hullám. Visszaszoríthatjuk, és korlátozhatjuk: az óvintézkedésekkel, az oltással, a teszteléssel” – írta vasárnap este a Twitteren Olivier Véran egészségügyi miniszter, aki az oltási kampány további felgyorsítására szólított fel.

Az oltási kampányért felelős kormánybiztos, Alain Fisher vasárnap úgy vélte: a következő két hétben dől el, hogy a koronavírus-járvány fertőzőbb delta variánsa miatt ősszel lesz-e negyedik hullám Franciaországban. Az oltási hajlandóság növelése érdekében hétfőtől az oltás két adagjára két különböző oltóközpontban is lehetséges időpontot foglalni, "beleértve a nyaralási övezeteket vagy azt a helyet, ahol éppen tartózkodnak a franciák".

A napi esetszám átlaga az elmúlt hét napban 10 százalékkal megemelkedett, jelenleg 2 ezer, a pozitív tesztek aránya azonban alacsony, alig 0,8 százalék, a vírus reprodukciós rátája pedig 0,6 százalékos, azaz nem minden fertőzött adja tovább a vírust. A delta variáns erősödése ellenére a kórházakban ápoltak száma az elmúlt 7 napban csökkent: jelenleg 7913 ezer fertőzött van kórházban, közülük 1100-an vannak intenzív osztályon, az elhunytak száma az elmúlt 24 órában 17-tel emelkedett, a Covid-19 szövődményeiben 111 ezren vesztették életüket. A 67 millió lakosú Franciaország lakosságának több mint a fele, 35 millióan kapták meg eddig a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 betegség elleni védőoltás legalább egy adagját, 24,5 millió ember, a lakosság 36 százaléka pedig már mindkét adagot felvette.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.