A németek csaknem kétharmada beoltatná magát

  • narancs.hu
  • 2020. december 25.

Katasztrófa

Bár a németek nagy többsége nyitott a koronavírus elleni vakcina iránt, de tart a lehetséges mellékhatásoktól.

Németországban a lakosság csaknem kétharmada beoltatná magát az új típusú koronavírus ellen egy friss felmérés szerint.

A YouGov közvélemény-kutató társaság adatai szerint a német lakosság 32 százaléka a lehető leggyorsabban beadatná magának az oltást, további 33 százalék pedig ugyancsak oltáspárti, de várna a szérum beadatásával, hogy kiderüljenek az esetleges mellékhatások.

A SARS-CoV-2 ellen védettséget biztosító oltást csupán a lakosság 19 százaléka utasítja el. A fennmaradó 16 százalék még nem határozta el magát.

Az oltási hajlandóság az életkorral emelkedik, ezt jelzi, hogy míg a 18-24 éves korosztályban 54 százalék, az 55 éven felüliek körében már 71 százalék adatná be magának a vakcinát.

Pártok szerinti bontásban a szövetségi parlament (Bundestag) legnagyobb ellenzéki ereje, a járvánnyal szembeni védekezés bírálatára tüntetéseket szervező csoportosulásokhoz közel álló Alternatíva Németországnak (AfD) szavazóbázisában a legalacsonyabb – 51 százalékos – az oltási hajlandóság. A legnagyobb arányban, 82 százalékban a Zöldek szavazói igénylik a védőoltást.

A YouGov felmérése azt is kimutatta, hogy a németek nagy többsége ugyan nyitott az oltás iránt, de tart a lehetséges mellékhatásoktól. A felnőtt lakosságra reprezentatív kutatásban a válaszadók 57 százaléka számolt be aggodalmakról, míg egyharmaduk egyáltalán nem fél az oltástól.

Németország 11-12 millió adag oltóanyaghoz jut a december 27-én kezdődő oltási kampány első szakaszában, március végéig. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb hatmillió ember – a 83 milliós ország lakosságának nagyjából hét százaléka – kaphatja meg a két adagból álló oltást a következő három hónapban.  

Elsőként a 80 éven felülieknek, az idős- és az ápolási otthonok lakóinak és dolgozóinak, valamint a kórházi orvosoknak és ápolóknak biztosítják az oltást. A második helyen kiemelt csoportok közé tartoznak a hetven éven felüliek, a valamely alapbetegség miatt súlyosan veszélyeztetettek, a csoportos szállásokon élők – hajléktalanok, menedékkérők – és a várandósok is. A harmadik helyen kiemelt csoportok közé tartozik a hatvan és hetven év közöttiek korosztálya, a valamely alapbetegség miatt közepesen veszélyeztetettek, valamint az állami intézmények működéséhez kiemelten fontos munkavállalók sora, így például a rendőrök, tűzoltók, a pedagógusok, az igazságszolgáltatásban dolgozók és a kormányzati alkalmazottak.

A jogosultsághoz nem szükséges német állampolgárság vagy egészségbiztosítás, az oltást minden külföldi megkaphatja, aki Németországban él vagy dolgozik. Külön jelentkezni nem kell, mindenkit időben értesítenek, hogy mikor kerülhet sorra.

A Robert Koch országos közegészségügyi intézet szintén friss, pénteki adatai szerint az utóbbi 24 órában 25 533 fertőződést szűrtek ki tesztekkel. Ez ugyan jelentős csökkenés az egy héttel korábbi 33 777-hez képest, de főleg annak tulajdonítható, hogy az ünnepek miatt kevesebb laboratórium működik. A SARS-CoV-2 okozta betegséggel összefüggésben 412 halálesetet regisztráltak. Így az igazolt fertőzöttek száma 1 612 648-ra, a járvány halálos áldozatainak száma pedig 29 182-re emelkedett Németországban.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.