Jó hír: tévesek lehettek az újrafertőződést mutató tesztek

  • narancs.hu
  • 2020. május 4.

Katasztrófa

Ez biztató, így a gyógyultaknak úgy tűnik, nem kell tartani a rövid időn belüli újrafertőződéstől.

A WHO munkatársa, Maria van Kerkhove nyilatkozott az újrafertőzősést mutató tesztekről. A vasárnapi BBC-nak adott interjúban elmondta, hogy az újrafertőződésnek hitt esetekben valószínűleg falspozitív tesztekről lehetett szó. A tüdő elhalt sejtjei miatt ugyanis lehet ismét pozitív a koronavírusteszt a gyógyult pácienseknél, ez azonban – legalábbis a jelenlegi információk alapján – nem jelent problémát.

Kínában és Dél-Koreában találtak olyan betegeket, akiket gyógyultnak hittek, mégis pozitív lett a tesztjük; ezért a helyi szakértők azt gyanították, hogy a betegek újrafertőződéséről lehet szó. A WHO azonban megerősítette, hogy kijelentésüket semmi nem igazolta, és további kutatások szükségesek.

A WHO koronavírus elleni programjának vezetője, Maria van Kerkhove viszont elmondta, hogy ezek a tesztek nagy valószínűséggel falspozitívak voltak: a tesztek a betegség következtében elhalt tüdősejteket érzékelik pozitívnak, és ezért tűnik úgy, mintha a páciens újrafertőződött volna. Hasonló következtetésre jutottak néhány nappal ezelőtt szöuli járványügyi szakemberek is, és a koronavírus kutatócsoport magyarországi vezetője, Jakab Ferenc is tesztelési hibákkal magyarázhatónak tartotta az újrafertőződésekről szóló sajtóhíreket - teszi hozzá a hvg.hu.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.