Csehországban tavaly a Covid volt a második leggyakoribb halálok

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 30.

Katasztrófa

Összesen 17 235 tavalyi haláleset hozható közvetlen vagy közvetett összefüggésbe a Covid-19 betegséggel.

A koronavírus volt tavaly az elhalálozások második leggyakoribb oka Csehországban - állapította meg a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) szerdán.

A járványban tavaly 10 539-en haltak meg, az összes elhunyt több mint nyolc százaléka. További 6696, más kórban szenvedő betegnek a Covid-19 meggyorsította a halálát - közölte Marek Rojícek, a CSÚ igazgatója szerdán Prágában sajtótájékoztatón.

A legtöbben, 19 171-en tavaly is valamiféle szívbetegségben hunytak el. Az elhalálozások harmadik leggyakoribb okának az agyi erek megbetegedése bizonyult, ez 4196 cseh halálát okozta. A szív és az érrendszer megbetegedései együttesen az elhalálozások mintegy 30 százalékában jelölhetők meg legfőbb okként.

Csehországban tavaly több mint 129 000 ember halt meg, 15 százalékkal több, mint 2019-ben.

Összesen 17 235 haláleset hozható közvetlen vagy közvetett összefüggésbe a Covid-19 betegséggel - mondta Sárka Danková, az állami egészségügyi információk és statisztikák országos hivatalának munkatársa. A koronavírusban elhunytak 83 százaléka kórházban, 11 százaléka nyugdíjasotthonokban, öt százaléka pedig otthon halt meg.

Az elhalálozások többségét tavaly az év utolsó három hónapjában jegyezték, a legtöbben, több mint 16 ezren, novemberben haltak meg. "Sajnos, az idei még tragikusabb év lesz, mert az első hónapokban a Covid-19 következtében is nagyon magas volt az elhalálozások száma" - mutatott rá Rojícek.

A cseh egészségügyi minisztérium kimutatása szerint a koronavírus-járvány tavaly márciusi kirobbanása óta több mint 30 300-an haltak meg a Covid-19 betegség különféle szövődményeiben. 

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.