Egyre hátrébb vagyunk az EU-s országok átoltottsági listáján

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 27.

Katasztrófa

Az oltatlanokra vonatkozó korlátozások eltörlése után alig halad az oltás.

Magyarország a  teljesen védettek arányát tekintve a 15., az egy dózist felvettek terén pedig a 17. helyen áll az EU 27-ek között – írja a friss európai összesítés alapján a Népszava.

Ahogy írják, míg az Európai Unió legtöbb tagállamában a nyáron is gőzerővel oltottak, addig Magyarországon az elmúlt két hónapban elengedte az oltások megpörgetését. Ez azért lehet baj, mert már előre figyelmeztettek a szakemberek és szakmai szervezetek, hogy a más országok egészségügyi rendszerét letaglózó delta variáns ősszel Magyarországon is új fertőzési hullámot okozhat, főként az oltatlanok körében.

Magyarország azonban erre fittyet hányva az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb adatai szerint a felnőtt lakosság átoltottságát tekintve a rosszabbul teljesítő EU tagállamok közé esett vissza. Hozzáteszik, ha továbbra is "hasonlóan visszafogott tempóban" folytatódik a magyar oltóprogram, akkor nem kizárt, hogy utóbbi mutatóban Görögország, Csehország és Észtország is megelőz bennünket szeptember végéig. 

A Népszava szerint az itthoni oltóprogram megtorpanásában komoly szerepet játszhatott, hogy az Orbán-kormány júliusra teljesen feloldotta a korlátozásokat az oltatlanok számára. Más európai országokban ez nem így van és kifejezetten a vakcinák felvételére ösztönző intézkedéseket, a védettséggel nem rendelkezőkre vonatkozó szigorításoka hoznak.

Mindeközben az EU-s átlag is lehagyott minket: az EU egészét nézve legalább egy oltást kapot felnőttek 75,5 százaléka, MAgyarországon ez csak 67,4 százalék. A teljes védettséghez ajánlott adagot az Európai Unióban 66,8 százalék kapta meg, ám itthon csak 64,8 százalék ez az arány.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.