Hamarosan a légszennyezés és az életük megóvása érdekében is sokan hagyhatják el az országot

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 12.

Katasztrófa

Lakosságarányosan számítva, Magyarországon kétszer annyian halnak meg a légszennyezés miatt, mint Franciaországban.

A rezsicsökkentés visszafogása és a fakitermelés korlátozásának eltörlése együttesen sok ezer magyar ember korai halálához és akár egymillió megbetegedéshez járulhat hozzá az elkövetkező időszakban. Ezen intézkedések hatására ugyanis rendkívüli mértékben megnövekszik a szilárd anyagokkal történő tüzelés és így a levegő szennyezettsége is, figyelmeztet a Levegő Munkacsoport.

Mint írják, a szilárd tüzelés a légszennyezés fő oka Magyarországon. A fatüzelés során nagy mennyiségű apró szilárd részecske kerül a levegőbe: a száraz fa kályhában történő elégetésekor – egységnyi energia előállítására számítva – ezerszer annyi ilyen részecske kerül a levegőbe, mint egy elavult dízel teherautó kipufogócsövéből.

Márpedig ezek a részecskék – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – hazánkban

évente 13 ezer ember korai halálát okozza évente, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből.

Lakosságarányosan számítva, nálunk kétszer annyian halnak meg a légszennyezés miatt, mint például Franciaországban vagy Hollandiában, teszik hozzá.

A Levegő Munkacsoport arról is ír, hogy a vizes fa elégetésekor sokkal több káros anyag kerül a levegőbe, mint kiszárított fa égetésénél. Márpedig a fakitermelés felpörgetésével többen fűtenek majd friss fával, nem megvárva a kiszáradásához szükséges másfél-két évet.

Ahogy az sem helyes, hogy a kormány elrendelte a lignitkitermelés fokozását, hiszen azt már rég be kellett volna tiltani, mert a lignit háztartásokban történő elégetése még a nedves fáénál is nagyobb légszennyezést idéz elő.

Mint megjegyzik, minden valószínűség szerint megszaporodik majd az illegális lakossági tüzelések száma: még többen fognak a kályhájukban kezelt fát, műanyagot, gumit és egyéb hulladékot égetni. Az így keletkező füst toxicitása pedig akár ezerszerese is lehet a száraz fa égetése füstjének. Ez a rendkívül mérgező füst pedig mindenkit elér, bárhol lakik is.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette, hogy:

A háztartások energiaellátásának biztosításával kapcsolatos új intézkedéseket mélységesen elhibázottnak tartjuk. Ha ezek az intézkedések hatályban maradnak, akkor már nemcsak a jobb életkörülmények reményében fogják sokan elhagyni az országot, hanem – a hatalmas légszennyezés és természetpusztítás miatt – saját és családtagjaik egészségének, puszta életének megóvása érdekében is.

A szakértők szerint a szilárd tüzelés erőltetése helyett célszerű lenne:

  • független szakértők közreműködésével széles körű lakossági felvilágosítást folytatni a helyzet súlyosságáról,
  • valamint arról miként csökkenthetik a lakosok egyszerű módszerekkel (például a helyes fafűtés elsajátításával) energiaköltségeiket,
  • egyúttal érdemes minden lehetséges forrást és szakembert (szükség esetén átképzéssel) átirányítani a háztartások energiatakarékosságának növelésére, energiahatékonyságuk javítására,
  • továbbá elengedhetetlen a hatóságok megerősítése is, hogy érdemben fel tudjanak lépni az illegális lakossági égetések ellen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.