Harvardi kutatók szerint még évekig távolságot kell tartanunk egymástól a koronavírus miatt

  • narancs.hu
  • 2020. április 15.

Katasztrófa

Szakaszosan és különböző intenzitással, de szükség lesz a társadalmi távolságtratásra, amíg nincs gyógyszer vagy védőoltás.

Az amerikai Harvard Egyetem egy kutatócsoportjának Science folyóiratban megjelent tanulmánya szerint akár 2022-ig együtt kell élnünk a társadalmi távolságtartás szabályaival - írja a hvg.hu.

A járványügyi szakértőkből, biológusokból és orvosokból álló csapat szerint, amíg nem lesz végőoltás vagy gyógyszer az új koronavírus kezelésére és/vagy megelőzésére, addig szakaszosan és különböző intenzitással ugyan, de szükséges lesz a társadalmi távolságtartásra, hogy elkerülhető legyen a járvány.

A mostani járvány modellezésekor arra alapoztak, hogy az új típusú koronavírus idényjellegű lehet (a többi koronavírushoz és az egyszerű influenzához hasonlóan). A probléma azonban az, hogy a szimulációs kísérletek során kiderült, hogy a SARS-Cov-2-nek több olyan ismeretlen jellemzője van, mint például az, hogy egyelőre nem tudják biztosan megállapítani, kialakul-e immunitás a gyógyultakban, és ha igen, mennyi ideig tart.

A kutatócsoport szerint tehát még sokáig szükség lesz helyben és időszakokban változó társadalmi távolságtartásra mindaddig, amígy megfelelő kezelési módszer vagy védőoltás nem lesz.

Marc Lipsitch járványügyi szakembe szerint a távolságtartás felfüggesztése közötti időszakokban viszont a koronavírus-járvány újra és újra fellángol majd, ráadásul a korábbinál valószínűsíthetően hevesebben, mert a vírus egyre szélesebb körben fertőz majd. De ez teheti majd lehetővé a csoportimmunitás kialakulását is.

A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy miközben szükség van a távolságtartásra, ennek eltúlzott mértéke is káros lehet, mert megakadályozza a kollektív immunitás kialakulását.

A tudósok arra jutottak, hogy az új típusú koronavírus egyelőre ismeretlen, de biztos, hogy hosszú ideig nem tűnik el.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.