Harvardi kutatók szerint még évekig távolságot kell tartanunk egymástól a koronavírus miatt

  • narancs.hu
  • 2020. április 15.

Katasztrófa

Szakaszosan és különböző intenzitással, de szükség lesz a társadalmi távolságtratásra, amíg nincs gyógyszer vagy védőoltás.

Az amerikai Harvard Egyetem egy kutatócsoportjának Science folyóiratban megjelent tanulmánya szerint akár 2022-ig együtt kell élnünk a társadalmi távolságtartás szabályaival - írja a hvg.hu.

A járványügyi szakértőkből, biológusokból és orvosokból álló csapat szerint, amíg nem lesz végőoltás vagy gyógyszer az új koronavírus kezelésére és/vagy megelőzésére, addig szakaszosan és különböző intenzitással ugyan, de szükséges lesz a társadalmi távolságtartásra, hogy elkerülhető legyen a járvány.

A mostani járvány modellezésekor arra alapoztak, hogy az új típusú koronavírus idényjellegű lehet (a többi koronavírushoz és az egyszerű influenzához hasonlóan). A probléma azonban az, hogy a szimulációs kísérletek során kiderült, hogy a SARS-Cov-2-nek több olyan ismeretlen jellemzője van, mint például az, hogy egyelőre nem tudják biztosan megállapítani, kialakul-e immunitás a gyógyultakban, és ha igen, mennyi ideig tart.

A kutatócsoport szerint tehát még sokáig szükség lesz helyben és időszakokban változó társadalmi távolságtartásra mindaddig, amígy megfelelő kezelési módszer vagy védőoltás nem lesz.

Marc Lipsitch járványügyi szakembe szerint a távolságtartás felfüggesztése közötti időszakokban viszont a koronavírus-járvány újra és újra fellángol majd, ráadásul a korábbinál valószínűsíthetően hevesebben, mert a vírus egyre szélesebb körben fertőz majd. De ez teheti majd lehetővé a csoportimmunitás kialakulását is.

A kutatók arra is figyelmeztettek, hogy miközben szükség van a távolságtartásra, ennek eltúlzott mértéke is káros lehet, mert megakadályozza a kollektív immunitás kialakulását.

A tudósok arra jutottak, hogy az új típusú koronavírus egyelőre ismeretlen, de biztos, hogy hosszú ideig nem tűnik el.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.