Hosszú levélben írta meg a MOK Pintérnek a magyar ellátás problémáit

  • narancs.hu
  • 2021. március 31.

Katasztrófa

Több javaslatot is tettek az ellátás javításáért. 

Terjedelmes, Pintér Sándornak írt levélben foglalta össze a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az orvosok tapasztalatai alapján a javaslatait a jobb ellátás érdekében. 

A MOK a megyei szervezeteitől beérkezett tapasztalatok alapján a következőket javasolja: 

  • Még mindig úgy dolgoznak sok intézményben, hogy nem tudják, mennyiért, általában rendezetlen az önként vállalt többletmunka díjazása, illetve sok helyen az ügyeleti díj sem tisztázott. 
  • Azt kérik, terjesszék ki a helyi viszonyok szerinti döntési lehetőségeket. 
  • Egyenlítsék ki a kapacitások terhelését, és inkább a betegeket szállítsák, mint hogy az orvosokat vezényeljék át. 
  • Egységesítsék a terápiás gyakorlatokat, és ellenőrizzék, hoyg megfelelően zajlik-e a covidos betegek lélegeztetése, ugyanis úgy tűnik, hatalmasak az egyenlőtlenségek, és magas a halálozási arány a lélegeztetettek esetében is. 
  • Mentálhigiénés segítség az orvosoknak, haldokló betegek emberhez méltó halálának megszervezése. 
  • A még működő járóbeteg szakrendeléseknél tekintsenek el átmenetileg a beutalóktól. 
  • A járvány miatt a praxisközösségi vállalások teljesíthetetlenek, nincs hozzá szerződésminta. 
  • Problémás az alapellátásból való átvezényelhetőség, ugyanis az alapellátás ily módon való meggyengítése egyszerre növelné a kórházak amúgy is nagy terhelését, és csökkentené a betegek gyógyulási esélyét is, az alapellátásban dolgozók ugyanis most már a koronavírusos betegek ellátásában is részt vesznek. 
  •  A háziorvosokon nagy a terhelés az oltás megszervezése miatt, ehhez segítséget vagy anyagi ellentételezést nem kapnak. "Ez inkorrekt, igazságtalan és demotiváló. Gyakorlatilag a szétesett NNK helyett dolgoznak" - idézi a levél egy orvos véleményét. 
  • Szükséges lenne a helyi önkormányzatokkal való együttműködés, mert vannak települések, ahol egyszerű lenne háziorvosi központi oltópont megszervezése. 
  • Nem tisztázott, hogy a háziorvosoknak beígért hétvégi napi 80 ezer forint hogy és milyen rendszer szerint kapják meg. 
  • Egyre tarthatatlanabb, hogy egy háziorvosi praxisnak hányféle felületen kell adminisztrálnia: a covidos betegek jelentése az NNK OSZIR rendszerén keresztül történik, a mintavételezést az OMSZ webes felületén kell kérni, az oltásokat az ágazati portálra kell felvinni, és vannak még a saját medikai szoftverek is a saját betegek adatainak tárolására, de további szigetszerűen működő elektronikus felület is van, a MOK szerint ezek egységesítése szükséges.
  • Az orvosok leterheltsége miatt azt kérik, hogy a covid-osztályokon dolgozóknak periodikusan legyen egy hét rekreációs idő; aktívabban vonják be a magánegészségügyben dolgozókat és a foglalkozás egészségüggyel foglalkozókat; a szakszemélyzet terhelése csökkenthető lenne adminisztrációra alkalmas kisegítő személyzet alkalmazásával (például könyvtárosok, múzeumi dolgozók); a munkakezdés, műszakváltás idejére lehetnének direkt az egészségügyi dolgozókat szállító körjáratok, hogy ne kelljen a tömegközlekedést használniuk.
  • A favipiravirt ne csak a háziorvosok írhassák fel, és ne kelljen hozzá feltétlenül pozitív PCR-teszt.
  • A nem kórházi protokollt egyeztetni kellene a háziorvosokkal, a kórházit pedig a kórházi dolgozókkal. 
  • Mivel a gépi lélegeztetést igénylő betegek halálozása egyes helyeken 95 százalékos, ezért dolgozzanak ki eljárásrendet, "hogy a hazai körülmények között esélytelen betegeket ne lélegeztessük invazívan, ezáltal kapacitás szabadulna fel és több életet lehetne megmenteni a csökkenő terhelés folytán". 

Az oltásról kimondottan azt javasolják, hogy 

  • A háziorvosi rendelések és kórházi oltópontok helyett nagylégterű sportlétesítményekben, színházakban, iskolákban kellene oltópontokon oltani, így kisebb lenne a fertőzésveszély. 
  • Az oltószemélyzet bővítése, a gyógyító orvosok mellett pl. a magán egészségügyben dolgozó, vagy működési nyilvántartásban nem szereplő, de szakképzett önkéntes kollégákat kellene az oltásba bevonni. 
  • Oltópontok szervezésének helyi adottságokhoz igazítása: páciensek torlódása miatt nőnek a fertőzési lehetőségek.
  •  A házi gyermekorvosok és alapellátó fogorvosok is bevonhatóak lennének az oltásba. 
  • Az első oltási körből kimaradt egészségügyi dolgozók nehezen jutnak oltáshoz. 
  • Az oltások szervezésébe más közalkalmazottakat, vagy rendezvényszervező cégeket is igénybe lehetne venni. 
  • Sok helyen sem e-mail címe, sem internete nincs a pácienseknek, és az önkormányzatok jóindulatán múlik, hogy regisztrálják-e a lakosokat - meg kellene szervezni, hogy e-mail cím nélkül is lehessen regisztrálni. 

A MOK kitért arra is, hogy "fontos lenne a kórházi helyzet és problémáknak részletesebb és reálisabb bemutatása a kormánymédiákban is", mert mint írják, a kormányközeli orgánumok ezt elmulasztják, "az ellenzékiek pedig a szélsőséges eseteket felnagyítva tálalják, így a lakosságnak nincs reális képe a helyzetről". Minit írják, ez fontos lenne, mert pozitívan hatna a lakosság szabálykövetésére. (Emlékeztetőül: a Magyar Naranccsal együtt 28 független sajtóorgánum azt kérte a kormánytól és az operatív törzstől, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében tegyék lehetővé a bejutást a kórházakba, vagy az orvosoknak a nyilatkozást, de Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár azt reagálta, hogy ott nem kamerázni kell, és hogy "a baloldali portálok" lejáratják a magyar egészségügyet)  

A MOK azt is szorgalmazta, hogy a szakmai kérdéseket viszont nem sajtónyilvános fórumokon vitassák meg. 

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.