Készülni kell a negyedik hullámra a kutató szerint

  • narancs.hu
  • 2021. április 15.

Katasztrófa

Idén nyáron még hanyagolni kéne a többezres tömegrendezvényeket, mondja Kemenesi Gábor.

„Beszélnünk kell a negyedik hullámról, ugyanis egyáltalán nem zárható ki, hogy be fog következni. Most kell beszélni róla, ugyanis az érkezését a jelenlegi folyamatok is nagymértékben meghatározzák” – írja a Portfolión Kemenesi Gábor biológus, víruskutató.  

Tavaly is említett hasonlata szerint az erdőtűz eloltása után megmaradó parazsat a szél alkalomadtán fellobbanthatja. Tavaly nyáron a vírus terjedése alábbhagyott, de mégis akadtak, akik továbbadták. Példaként a tavaly februári bostoni üzleti konferenciát hozza föl: több száz ember megbetegedését vezették vissza egyetlen, aktívan fertőző ember jelenlétére a későbbi kontaktkutatással. A rendezvényről százféle terjedési láncolaton keresztül jutott el több tízezer emberhez a vírus, többek között hajléktalanszállókra, idősotthonokba is. „A vírus genetikai lenyomataiból egyértelműen igazolni lehetett az esemény szerepét a teljes régióra vonatkozó járványhelyzet alakításában” – emlékeztet a víruskutató.

Kemenesi szerint is a vakcinák segítségével lehet kijutni ebből a bajból, de emellett továbbra is vigyázni kell, mert a járvány terjedése több variáns megjelenésével jár, és ez a jelenség az oltás eredményessége ellen hat.  

Fel kell készülni a vírus egyelőre ismeretlen mértékű visszatérésére.

„A visszatérés előtt pedig mindent elkövetni, hogy ne terjedhessen a nyár folyamán. Nem látjuk előre, hogy pontosan hány ember lesz védett, és a terjedés megakadályozásában milyen hatásosságú vakcinával rendelkezünk majd. Azt sem láthatjuk, hogy a vírus milyen evolúciós fejlődésen megy át addigra” – írja. 

Továbbra is fontosnak tartja az óvatosságot, az őszinte kommunikációt, a diagnosztikai, járványügyi és kórházi kapacitások növelését, és azt, hogy a járvány elleni védekezésben a döntésekkor vegyék figyelembe, a vírus nem áll meg a határon.

A víruskutató azt írja, a többezres tömegrendezvényeket „hanyagolná”, annak érdekében, hogy ősszel ne legyen megint „erdőtűz”. 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.