Kemenesi Gábor az AstraZeneca-vakcináról: nem gyanús a helyzet

  • narancs.hu
  • 2021. március 16.

Katasztrófa

Rutinvizsgálatok zajlanak.

Mint arról lapunk is beszámolt, a múlt hét folyamán több ország is felfüggesztette az oltást az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca közös fejlesztésű, koronavírus elleni vakcinájával, miután néhány beoltott szervezetében vérrögök keletkeztek. Az oltás időleges leállítását először Dánia, majd Izland és Norvégia, valamint ezt követően Németország, Hollandia, Írország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország is meglépte.

Az AstraZeneca azt közölte, hogy semmilyen tudományos adat nem utal arra, hogy az oltás vérrögképződést okozna. Hasonló eredményre jutott az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is, ugyanis szerintük sincs ok-okozati összefüggés a vérrögképződéses halálesetek és az AstraZeneca oltása között.

A kérdésről Kemenesi Gábor virológus is bejegyzést írt a Facebookra. Ebben a virológus az EMA-t idézi, mely szerint "A vérrögképződési események gyakorisága a vakcinával oltottak körében nem magasabb mint az általános populáció körében tapasztalt érték. "

Mint írja, az AstraZeneca-vakcináját már több mint 11 millióan kapták meg, a mostani vizsgálat pedig a rutin gyógyszerhatósági engedélyezési folyamat része. "Az ún. safety signal során bármilyen gyanús esetet eképpen vizsgálnak ki."

Kemenesi hangsúlyozza, "a tudomány jelenlegi állása szerint továbbra is az egyetlen kiút a járványból az emberek átimmunizálása a vakcinákkal és így a járvány elcsendesítése (kórházak felszabadítása)".

(Facebook/Kemenesi Gábor)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.