Nagyon sok baleset volt tavaly a vasúti átjáróknál

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. január 3.

Katasztrófa

Az ok általában az autósok figyelmetlensége, a KRESZ szabályok be nem tartása.

Drasztikusan nőtt a vasúti átjárós balesetek száma tavaly a korábbi öt évben tapasztalt stagnálás után - áll a MÁV mai közleményében.

 A múlt évben 86 baleset történt vasúti átjáróban, ez 24-gyel több, mint 2020-ban. Tavaly 16 vasúti átjárós baleset követelt emberéletet, 15 végződött súlyos és 14 könnyű sérüléssel, a többi esetben anyagi kár keletkezett. Az átjárós balesetek miatt egymilliárd forintot meghaladó kárral számol a MÁV - írták közleményükben.

Hozzátették: a vasúti átjárókban történő baleseteket az oda behajtók figyelmetlensége és a KRESZ előírásainak megszegése okozza. Évente 800-900 félsorompó rúdját törik le az autósok.

A balesetek okai között említették, hogy a gépjárművezetők nem néznek körül, mielőtt az átjáróba hajtanak, illetve a csúcsforgalomban a kereszteződésben ragadnak, ahol tilos és életveszélyes megállni.

 A legtöbb vasúti átjárós balesetet a gyorshajtás - a "még átérek" gondolkodásmód -, az agresszív vezetési stílus, a vezetés közbeni telefonálás és a vasúti fényjelző tilos jelzésének figyelmen kívül hagyása okozza - írták, hozzátéve, a záródó sorompórudakat látva a járművezetők megállás helyett sokszor gyorsítanak, néhányan még a lezáródott félsorompót is megkerülik.

 A vasúttársaság arra is figyelmeztetett: kiemelt veszélynek vannak kitéve azok a gondatlan kerékpárosok és gyalogosok is, akik körültekintés nélkül haladnak át a kereszteződéseken vagy nem a kijelölt átjárókat használják.

 Veszélyes az is, ha közlekedés közben mobiltelefont vagy fülhallgatót használnak, kapucnis ruházatot viselnek, mivel így nem érzékelik a zajokat.

 Hangsúlyozták ugyanakkor: a vonat féktávolsága több száz méter, így a mozdonyvezetőnek szinte semmi esélye nincs arra, hogy az átjáróban megelőzze az ütközést.

 A közúti közlekedők figyelmetlensége miatt mozdonyvezetők is vesztették életüket vagy sérültek meg az elmúlt években. Tavaly az átjárónál történt balesetek során egy vasúti dolgozó súlyosan, három pedig könnyebben megsérült - tudatták.

A vasúttársaság szerint a balesetek számának csökkenéséhez elengedhetetlen a közlekedési morál megváltozása.

Arra figyelmeztettek: a vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, azon áthajtani pedig csak akkor szabad, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad. Vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni. Ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik, minden esetben meg kell állni az átjáró előtt - írták, hozzátéve: csak azután szabad továbbhaladni, ha a vezető meggyőződött arról, hogy nem jön vonat.

 Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.