Nem akarnak beengedni újabb marhatetemeket a bábolnaiak

  • narancs.hu
  • 2025. április 16.

Katasztrófa

Azt tervezik, összebilincselve, láncban állják el a teherautók útját. Egyelőre nincs hír a ragadós száj- és körömfájás betegség újabb felbukkanásáról.

„Nem akartam katódgyárat, nem akartam dögöket. Mindkettő lett. A fejünk fölött döntenek mindenről” – ezt mondta egy ácsi lakos Bábolnán, a szerdai lakossági fórumon a Telex tudósítása szerint. 

A gyűlést azért tartották, mert a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tömegeit – Kisbajcsról, majd Darnózseliről és Dunakilitiről is, összesen 5200 tetemet – a település határában temették el a hatóságok. Erről előzetesen nem értesítették, és menet közben sem tájékoztatják a helyieket. Ők féltik az ivóvizüket, az egészségüket, attól is tartanak,  az ingatlanjaik értéküket veszítik.

A fórumon Horváth Klára bábolnai polgármester arról beszélt, hogy miként a település lakói, az önkormányzat is hiába kért rendes tájékoztatást, így nyilván nem tudott válaszolni a helyiek kérdéseire. Most aláírásgyűjtés kezdődött, a bábolnaiak így szeretnék kinyilvánítani akaratukat, hogy harmadszor – ha megint felbukkanna valahol a betegség – már ne hozzájuk vigyék a leölt, elpusztult állatok tetemeit. A fórumon fogadkoztak, hogy

ha még egy szállítmány érkezik, összebilincselik magukat és a kamionok elé állnak, nem engednek be több marhatetemet.

A választókerület országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit nem vett részt a gyűlésen. Horváth Klára polgármester elmondta, ő hívta a képviselőt telefonon, és elmondta neki, hogy „szarrá tették” a települést. Czunyiné ezen megdöbbent, azt mondta, Horváth Klárától nem szokta meg ezt a hangnemet. A polgármester azt felelte, hogy most így érez. 

A bábolnai fórumon elhangzott, az állam három monitoringkutat tervez fúrni a település határában, hogy ezzel figyeljék a vízadó réteg tisztaságát. Az azonban nem derült ki, mi történik, ha e kutak valamelyikéből vett minta pozitív lesz. Popovics György, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés kormánypárti elnöke jelen volt a gyűlésen. Elnézést kért azért, hogy a legutóbbi fórumra nem ment el. Azt mondta,

„imádkozzunk, hogy még egyszer ne történjen kitörés, de ha így is lesz, akkor sem kerülhet ide több állat”.

Bábolnán a helyi képviselő-testület rendkívüli ülésen határozatban tiltakozott április 8-án az ellen, hogy a Darnózselin és Dunakilitin leölt 3500 marhát is ott ássák el. Másnap az állami szervek zártkörű megbeszélésre hívták Bábolna, Bana, Ács, Bőny, Bőnyrétalap, Nagyszentjános önkormányzati vezetőit. A bábolnaiak úgy érezték, nem kaptak megnyugtató válaszokat, ezért egy hete félpályás útlezárással tiltakoztak. Közben már hordták a leölt marhákat a teherautók, és dögszag is terjedt a közelben, az M1-es autópályán közlekedők is érezhették a 90-95-ös kilométernél.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.