Nem akarnak beengedni újabb marhatetemeket a bábolnaiak

  • narancs.hu
  • 2025. április 16.

Katasztrófa

Azt tervezik, összebilincselve, láncban állják el a teherautók útját. Egyelőre nincs hír a ragadós száj- és körömfájás betegség újabb felbukkanásáról.

„Nem akartam katódgyárat, nem akartam dögöket. Mindkettő lett. A fejünk fölött döntenek mindenről” – ezt mondta egy ácsi lakos Bábolnán, a szerdai lakossági fórumon a Telex tudósítása szerint. 

A gyűlést azért tartották, mert a száj- és körömfájás miatt leölt állatok tömegeit – Kisbajcsról, majd Darnózseliről és Dunakilitiről is, összesen 5200 tetemet – a település határában temették el a hatóságok. Erről előzetesen nem értesítették, és menet közben sem tájékoztatják a helyieket. Ők féltik az ivóvizüket, az egészségüket, attól is tartanak,  az ingatlanjaik értéküket veszítik.

A fórumon Horváth Klára bábolnai polgármester arról beszélt, hogy miként a település lakói, az önkormányzat is hiába kért rendes tájékoztatást, így nyilván nem tudott válaszolni a helyiek kérdéseire. Most aláírásgyűjtés kezdődött, a bábolnaiak így szeretnék kinyilvánítani akaratukat, hogy harmadszor – ha megint felbukkanna valahol a betegség – már ne hozzájuk vigyék a leölt, elpusztult állatok tetemeit. A fórumon fogadkoztak, hogy

ha még egy szállítmány érkezik, összebilincselik magukat és a kamionok elé állnak, nem engednek be több marhatetemet.

A választókerület országgyűlési képviselője, Czunyiné Bertalan Judit nem vett részt a gyűlésen. Horváth Klára polgármester elmondta, ő hívta a képviselőt telefonon, és elmondta neki, hogy „szarrá tették” a települést. Czunyiné ezen megdöbbent, azt mondta, Horváth Klárától nem szokta meg ezt a hangnemet. A polgármester azt felelte, hogy most így érez. 

A bábolnai fórumon elhangzott, az állam három monitoringkutat tervez fúrni a település határában, hogy ezzel figyeljék a vízadó réteg tisztaságát. Az azonban nem derült ki, mi történik, ha e kutak valamelyikéből vett minta pozitív lesz. Popovics György, a Komárom-Esztergom megyei közgyűlés kormánypárti elnöke jelen volt a gyűlésen. Elnézést kért azért, hogy a legutóbbi fórumra nem ment el. Azt mondta,

„imádkozzunk, hogy még egyszer ne történjen kitörés, de ha így is lesz, akkor sem kerülhet ide több állat”.

Bábolnán a helyi képviselő-testület rendkívüli ülésen határozatban tiltakozott április 8-án az ellen, hogy a Darnózselin és Dunakilitin leölt 3500 marhát is ott ássák el. Másnap az állami szervek zártkörű megbeszélésre hívták Bábolna, Bana, Ács, Bőny, Bőnyrétalap, Nagyszentjános önkormányzati vezetőit. A bábolnaiak úgy érezték, nem kaptak megnyugtató válaszokat, ezért egy hete félpályás útlezárással tiltakoztak. Közben már hordták a leölt marhákat a teherautók, és dögszag is terjedt a közelben, az M1-es autópályán közlekedők is érezhették a 90-95-ös kilométernél.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.