Rusvai Miklós: Mindenkinek meg kell fertőződnie a nyájimmunitáshoz

  • narancs.hu
  • 2021. november 2.

Katasztrófa

Lassan kell ráereszteni a vírust a lakosságra.

A koronavírus nem fog eltűnni, hanem itt marad velünk, lassan kell ráereszteni a lakosságra, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Az viszont fontos, hogy ez a fertőződés ne hirtelen, lökésszerűen történjen – mondta Rusvai Miklós virológus az ATV Start című műsorában. 

A szakember elmondta, hogy az oltással az egészségügy terhelése csökkenthető. Az oltás mellett a maszk is véd, ezzel kevesebb lesz a súlyos megbetegedés.

De mivel tudjuk, hogy a vírus itt marad velünk, „előbb-utóbb mindenkinek fertőződni kell”.

Rusvai úgy fogalmazott, az oltás nem biztosít örök életet, ez nincs ráírva egyetlen fiolára sem. Tudatosítani kell, hogy ha valaki idős, beteg, háromszor beoltatta magát, annak ellenére az állapota miatt még megbetegedhet. A vakcina nem garantálja, hogy nem betegszünk meg.

A napokban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta: négy egyetem adatai alapján csak oltatlanok vannak jelenleg lélegeztetőgépen. A professzor szerint 60 év alatt két oltással gyakorlatilag extrém ritkán kerülnek súlyos megbetegedéssel kórházba emberek, olyan személy sincs, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna.

Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy a járványkezelésnél nagyon sok mindent kell figyelembe vennie a kormánynak: az egészségügyi és gazdasági szempont mellett fontos a lakosság pszichés szempontja is fontosak, mit viselnek még el az emberek, felerősödnek-e a maszkellenes vagy oltásellenes hangok, ha valamelyiket kötelezővé teszik.

Rusvai azt mondta, ő a vendéglátóipari helyeken és szórakozóhelyeken megkövetelné a védettségi igazolást, a boltokban pedig már most kötelezővé tenné a maszkhasználatot.

Mindezt indokolja az, hogy a koronavírus delta variánsa már a tünetek megjelenése előtt is fertőzhet. Merkely Béla is azt mondta korábban, hogy amikor tünetmentes embereket szűrnek, akkor is 100-ból jellemzően 4-5 embernek pozitív lesz a koronavírustesztje. Ha tehát egy nagyobb rendezvényen húsz-ötven ember tartózkodik zárt térben, köztük is lehet egy-két olyan, aki tünetmentes fertőzött.

(ATV)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.