Rusvai Miklós: Mindenkinek meg kell fertőződnie a nyájimmunitáshoz

  • narancs.hu
  • 2021. november 2.

Katasztrófa

Lassan kell ráereszteni a vírust a lakosságra.

A koronavírus nem fog eltűnni, hanem itt marad velünk, lassan kell ráereszteni a lakosságra, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Az viszont fontos, hogy ez a fertőződés ne hirtelen, lökésszerűen történjen – mondta Rusvai Miklós virológus az ATV Start című műsorában. 

A szakember elmondta, hogy az oltással az egészségügy terhelése csökkenthető. Az oltás mellett a maszk is véd, ezzel kevesebb lesz a súlyos megbetegedés.

De mivel tudjuk, hogy a vírus itt marad velünk, „előbb-utóbb mindenkinek fertőződni kell”.

Rusvai úgy fogalmazott, az oltás nem biztosít örök életet, ez nincs ráírva egyetlen fiolára sem. Tudatosítani kell, hogy ha valaki idős, beteg, háromszor beoltatta magát, annak ellenére az állapota miatt még megbetegedhet. A vakcina nem garantálja, hogy nem betegszünk meg.

A napokban Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora azt mondta: négy egyetem adatai alapján csak oltatlanok vannak jelenleg lélegeztetőgépen. A professzor szerint 60 év alatt két oltással gyakorlatilag extrém ritkán kerülnek súlyos megbetegedéssel kórházba emberek, olyan személy sincs, aki fiatalon, két oltással lélegeztetőgépre került volna.

Rusvai Miklós arról is beszélt, hogy a járványkezelésnél nagyon sok mindent kell figyelembe vennie a kormánynak: az egészségügyi és gazdasági szempont mellett fontos a lakosság pszichés szempontja is fontosak, mit viselnek még el az emberek, felerősödnek-e a maszkellenes vagy oltásellenes hangok, ha valamelyiket kötelezővé teszik.

Rusvai azt mondta, ő a vendéglátóipari helyeken és szórakozóhelyeken megkövetelné a védettségi igazolást, a boltokban pedig már most kötelezővé tenné a maszkhasználatot.

Mindezt indokolja az, hogy a koronavírus delta variánsa már a tünetek megjelenése előtt is fertőzhet. Merkely Béla is azt mondta korábban, hogy amikor tünetmentes embereket szűrnek, akkor is 100-ból jellemzően 4-5 embernek pozitív lesz a koronavírustesztje. Ha tehát egy nagyobb rendezvényen húsz-ötven ember tartózkodik zárt térben, köztük is lehet egy-két olyan, aki tünetmentes fertőzött.

(ATV)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.