Svéd beismerés: „jobban is kezelhettük volna a járványt“
koronavirus-Svedorszag-MTI-EPA_top_story_lead.jpg

Svéd beismerés: „jobban is kezelhettük volna a járványt“

  • narancs.hu
  • 2020. június 3.

Katasztrófa

Eddig 4500 áldozata volt a koronavírusnak az országban.

Svédország sokkal jobban is kezelhette volna a koronavírus-járványt, és megakadályozhatta volna, hogy ilyen sokan meghaljanak. Ezt a svéd járványkezelési stratégia megalkotója ismerte be, írja a Guardian.

A koronavírus majdnem 4500 áldozatot szedett Svédországban, jóval többet mint a szomszédos Dániában, Norvégiában vagy Finnországban. Ennek oka a kritikusok szerint, hogy a svéd kormány nem rendelt el olyan szigorú korlátozó intézkedéseket mint sok más európai ország.

Anders Tegnell a svéd közegészségügyi ügynökség vezető epidemiológusa beismerte, többet is tehettek volna.

Miközben Európa nagy részén bezártak az iskolák, boltok és a legtöbb ember pár hónapig otthon maradt, addig Svédország az emberekre bízta mit tesznek. A kormány csupán kérte az embereket, hogy tartsanak fizikai távolságot, és mossanak gyakran kezet.

Az idősotthonokban csak március végén tiltották be a látogatásokat, de a svéd halálos áldozatoknak a fele ilyen intézetekben élt. Tegnell azzal védekezett, hogy nem lehetett tudni, hogy a máshol meghozott intézkedések mennyire működtek volna Svédországban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.