Szemléletes ábrán látszik a koronavírus gazdasági hatása: drasztikusan visszaesett a repülők száma

  • narancs.hu
  • 2020. február 22.

Katasztrófa

Januárban még közel 13 ezer, ma meg alig több mint 1600 repülő indul Kínába vagy érkezik oda.

A New York Times interaktív grafikája a Flight Radar 24 adatai alapján azt mutatja be, milyen drasztikusan csökkent a légiközlekedés január utolsó hete óta napjainkig – hívta fel a figyelmet az ábrára a 444.hu. Mint ismert, a kínai hatóságok január 23-án kezdtek bevezetni utazási korlátozásokat. Elsőként akkor a járvány epicentrumában, Vuhanban tiltották be egyik napról a másikra a közlekedést. Három héten belül napi pedig 15000-ről 2000-re csökkent a Kínából induló, oda érkező gépek száma.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO szerint a kínai utazási korlátozások két-három héttel is késleltethették a járvány átterjedését más országokra, vagyis például ennek is köszönhető, hogy csak a héten kezdtek Kínán kívül Iránban és Dél-Koreában is járványgócok kialakulni.

A New York Times szerint Kína növekvő elzártsága tartós hatással lesz a világgazdaságra. Napi 13 ezer gép nem száll fel, nem szállítja a kínai turistákat, akik az ENSZ statisztikái szerint 2018-ban 277 milliárd dollárt, az amerikai turistáknál kétszer többet költöttek a világban.

A repülőjáratok visszaesése nem csak a turizmusban is óriási veszteségeket okoz – a turizmusban minden ötödik dollárt a kínaiak költik el –, de kihat az ország teljes belföldi és globális kereskedelemére is, ami alapján cégek sora, köztük például már az Apple is úgymond lefelé módosította idei terveit.

Míg az Oxford Economics gazdaságelemző cég legfrissebb jelentésében azzal számol, hogy egy világjárvány akár 1100 milliárd dollárral, 1,3 százalékkal is visszavethetné a világgazdaságot. Ez utóbbi esetben az eurozóna és az Egyesült Államok gazdasága is recesszióba süllyedne.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.