Újabb megkínzott civil holttestek kerültek elő Bucsában

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. április 30.

Katasztrófa

Az áldozatok kezét összekötözték, testükön több golyó ütötte sebet találtak.

Az ukrán rendőrség szombaton közölte, hogy három polgári személy holttestét találták meg a Kijevtől északra fekvő Bucsában, az áldozatok kezét összekötözték. A maradványokon több golyó okozta seb volt látható, amiből a rendőrség arra következtetett, hogy megkínozták őket.

Kijevi közlés szerint eddig több mint ezer holttestet találtak Bucsában és a környékén. Az ukrán hatóságok szerint szisztematikus visszaélés történt a főváros sikertelen elfoglalási kísérlete során a Bucsát több hétig megszállva tartó orosz erők részéről. Moszkva elutasítja a vádat.

A YouTube videomegosztó portálon közzétett felvételen Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök azt mondta, hogy a férfiak végtagjain látható, golyó ütötte sebekből látszik, hogy megkínozták őket. Hozzátette: "mindegyik férfit fülön lőtték".

A videóban fotókat is mutattak, amelyeken állítólag egy sír és a véres holttestek láthatók, akiknek kitakarták az arcát.

Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a Reuters megkeresésére, a brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíttetni a hírt.

Nyebitov elmondása szerint a férfiak sírjára Mirotszke falu közelében találtak rá, közel a korábbi orosz állásokhoz. A férfiak kezét összekötözték, a szemüket bekötötték, volt, akinek ki volt peckelve a szája. A ruhájuk alapján civilek voltak. A személyazonosságukat nem tudták megállapítani, mert a kínzás következtésben felismerhetetlenné vált az arcuk.

Nyebitov szerint az orvosszakértői laboratóriumok jelenleg 1202 polgári személy holttestét vizsgálják, akiket feltehetően az orosz megszállók öltek meg Kijev megyében.

A Reuters brit hírügynökség nem tudta ellenőrizni a Bucsában meghaltak számát, sem a haláluk körülményeit.

Moszkva elutasítja Ukrajna és a nyugati országok háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádjait, és tagadja, hogy polgári személyek ellen támadna a szomszédos ország "demilitarizálása" céljából indított, általa "különleges hadműveletnek" nevezett háború során.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.