Van, aki koronavírusosan még az intenzíven is attól fél, hogy Bill Gates chipet ültet belé

  • narancs.hu
  • 2021. november 7.

Katasztrófa

Dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselője, Varga Zoltán Péter egy fővárosi kiemelt koronavírus ellátó központban dolgozik, tapasztalatairól számolt be.

Varga Zoltán Péter, Dunakeszi jobbikos önkormányzati képviselője egy éve egy fővárosi kiemelt koronavírus ellátó központban dolgozik. A politikus a Facebook oldalán rendre beszámol tapasztalatairól. Bár Varga beszámolói csak egy-egy tapasztalatot rögzítenek, mivel újságírók nem tudósíthatnak a magyar kórházakból, az orvosok pedig csak nagyritkán nyilatkoznak vagy nyilatkozhatnak, felértékelődnek a jobbikos politikuséhoz hasonló személyes beszámolók.

„Borzalmas éjszaka. Öt újraélesztés, 20-as, 30-as, 40-es oltatlan COVID-os betegek” – írja legutóbbi posztjában Varga Zoltán Péter. 

Elmondása szerint vannak olyan oltatlan betegek, akik még a Covid-osztályon is a vakcinákról szóló összeesküvésekről beszélnek:

érthetetlen, védhetetlen, ezerszer cáfolt ostoba „indoklások” az oltás ellen („Billgécc.” Tényleg. Ma konkrétan.) azoktól, akik még tudnak beszélni. De mi próbálkozunk."

Varga az Alfahírnek nyilatkozva azt mondta: „Egy harmadik hullám közepéhez képest szerencsére még sehol sem tartunk. Egy március-április környéke halálhörgés, siralom volt ehhez képest. Viszont úgy is nézhetjük, hogy rosszabb a helyzet, mint mondjuk augusztus elején.” Mint mondta, sok olyan 20-as, 30-as éveiben járó fiatallal is találkozott, akik súlyosabb alapbetegséggel nem rendelkeztek, mégis bent fekszenek az osztályon, alapvetően a vírus okozta tüdőgyulladással. Az ápolóként dolgozó képviselő azt is hozzátette, hogy a Covid miatt hozzájuk kerülő súlyos állapotú betegek túlnyomó többsége – nagyjából 90 százaléka – oltatlan.

Mint ismert, arról sincsenek nyilvános adatok, hány oltott és hány oltatlan kerül kórházba, és szorul kezelésre, vagy egyáltalán, milyen arányban fertőzödnek meg az oltottak és azok, akik nem vették fel a koronavírus elleni oltást.

(Alfahír, Facebook/Varga Zoltán Péter)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.