rés a présen

„Lassított atombomba”

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2025. június 25.

Képzőművészet

Varga Vince intermediális alkotó

rés a présen: Hogyan jött létre a monstre audiovizuális installációd Pécsen?

Varga Vince: Az Afáklyák.hu weboldal már él, onnan lehet tájékozódni, de az installáción, meg az ahhoz kapcsolódó kutatási tárlaton még dolgozunk, és majd a pécsi Zsolnay Fényfesztiválon mutatjuk be először július 3. és 6. között, a Kodály Központ hangversenytermében.

rap: Mit takar az A fáklyák már égnek cím?

VV: A címadó szövegrészlet az alkotás kiindulópontját és gerincét adó hangfelvételből való, amelyen Bartók saját költeményét, A kilenc csodaszarvast olvassa fel. Kezdő tilosos DJ-ként 2000 körül én is végignyálaztam minden szöveges lemezt a polcokon, hogy legyen mit keverni-visszhangozni az instrumentális lemezekre, így találkoztam az 1936-os gramofonlemez egyik újrakiadásával. Ezzel zártam a Turai Tamás felkérésére készített irodalmi mixemet a Petőfin 2004-ben, de ezzel még nem tűnt el a fejemből. Ahogy újrahallgattam pár évente, más-más rétegét mutatta, és ez az élmény az elmúlt 9 hónap elemző munkája során csak erősödött. Sajátos ez az anyag, Bartók igazából nem szeretett beszélni, ez a felvételen is hallatszik, szinte végig tárgyilagos, siet, alig színez, a hatása mégis, mint egy lassított atombomba, félresöpri a magunkba nézés elől a belső akadályokat. Egyszerre kortárs és ősi mese, felveti, de nyitva hagyja az önazonosság, felnőttség, szabadság, önállóság, örökség, újrakezdés kérdéseit. A kórusmű zenéje valamivel többet sejtet Bartók saját válaszairól, de ezek is inkább érzetek, nem moralizáló állásfoglalások. Igyekszem nem leütni ezeket a labdákat a néző helyett, a fény, a hang, a tér, a történetmesélés, a tárlat és az abban megszólaló 32 interjúalany segítségével inkább nyitott szívű, éber, meditatív vagy diskurzusra alkalmas helyzet létrehozása a célom.

rap: Hogy képzeljük el a látvány részét?

VV: Maga az installáció egy 10 méter magas és annál is szélesebb textilzuhatag, amely tagolt, törött, prizmaszerű vetítőfelületként szolgál. A százéves cselekményt mai és lokális helyzetbe emeljük át, vagyis a történet Pécs ismerős terei és a Mecsek sűrűje között feszül, azok digitális leképzésén keresztül. A szigorúan vett műsoridő 15 perc, és én azt javaslom, az elején csatlakozzanak be vagy maradjanak több kört is, mivel a térstruktúra más-más arcát mutatja a teljes egészében bejárható koncertterem különböző pontjairól. A fesztivál azon alkotásai közé tartozunk, amelyek napközben is látogathatók, ráadásul a Kodály Központ kisebb termében kap helyet Csida Jaszuhiro Analemma című helyspecifikus alkotása is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.