Kiállítás

Az én bilincsei

Koós Gábor: Sötét anyag

Kritika

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Alkotásai ellene mennek a sokszorosított grafika lényegének, hiszen minden műve egyetlen dúcból és egyetlen nyomatból áll. Koós közben folyamatosan építi a frottázsokból szőtt emlékhálóját is, legyen az fotel, liftbelső vagy egy kisgaléria belső terének „leképezése”. Munkáiban egyre nagyobb szerepet kap a tér, mint a „letapogatott felületek” kiindulópontja és hordozója, illetve a síkbeli és a háromdimenziós kép közötti viszony kérdése. Ebből a szempontból logikus továbblépésnek tűnik, hogy mind az INDA Galériában, mind a Ludwig Múzeum Esterházy Art Award-os térrészletében szobrok szerepelnek. Ráadásul ezek a munkák figurálisak, és a művész egy teljesen új (de ugyanúgy a rétegzettségen alapuló) technikát használt a megépítésükhöz.

A szobrok 3D nyomtatóval készültek fényképek alapján, a térképészetben is használt fotogrammetrikus eljárással. A szobrok tárgya, a vizsgálat alanya Koós maga. Koós arca már 2021-ben felbukkant egy saját művében, a Mindketten barnák vagytok, nem fogják észrevenni a különbséget című sorozatban. A 720 darab egyedi nitrotranszfer nyomat az amerikai rasszizmusra reflektált, egy olyan esemény megidézésével, amikor útlevél híján egy indiai barátja személyi igazolványával az ellenőrzésen simán átjutva beléphetett egy klubba.

S ha már számok: a művész rendkívül sok időt szán művei elkészítésére – az INDA Galériában látható szobrokat három 3D nyomtató 1500 órán át készítette el, és akkor még nem is említettük az összeszereléssel, a nyomtatott darabok egymáshoz illesztésével eltöltött munkaórákat. Ezt nem „kis színesként” említem meg, inkább kiemelném, hogy ekkora projektek esetében milyen elképesztő mélységig képes Koós átlátni az aprólékos munkával elkészülő konceptuális mű minden kis elemét. Illetve azt, hogy hogyan aknázza ki és építi be műveibe a technológiából adódó, önmagát javító, ezért szinte el sem tüntethető hibákat, a glitcheket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.

Feláldozhatók

Az EU elvileg olyan, szociális célú kormányzati erő­feszítéseket is támogat, amelyek célja a társadalom peremén élők életesélyeinek a javítása. Ám Orbán Brüsszellel vívott öncélú és öngyilkos háborúsdija ezeket a kifizetéseket is hátráltatja: durván 260 milliárd erre szánt forint lóg a levegőben. Pedig a magyar kormány a pedagógusok béremelését is ehhez a forráshoz köti.

Keresztyén hadművelet

Egy jól meghatározható csoport szervezetten viszi át a munkavállalókat, az ellátottakat és az érintett önkormányzatokat a Magyar Pünkösdi Egyház (MPE) szociális rendszeréből a reformátusokhoz. Az akció központi alakja kiváló fideszes kapcsolataira is hivatkozik.

Katonás kiszervezés

Kilenc állami, főleg hadiipari cég köt ki rövidesen a kormány által mára meghatározó méretűvé fel­duzzasztott 4iG Csoportnál. Az eddig államosító és mindent ellenőrző Orbán-vezetés hirtelenjében úgy találta, hogy az állam szakértelem híján nem annyira alkalmas a hadiipari cégek tulajdonlására.