Kiállítás

Az én bilincsei

Koós Gábor: Sötét anyag

Kritika

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Alkotásai ellene mennek a sokszorosított grafika lényegének, hiszen minden műve egyetlen dúcból és egyetlen nyomatból áll. Koós közben folyamatosan építi a frottázsokból szőtt emlékhálóját is, legyen az fotel, liftbelső vagy egy kisgaléria belső terének „leképezése”. Munkáiban egyre nagyobb szerepet kap a tér, mint a „letapogatott felületek” kiindulópontja és hordozója, illetve a síkbeli és a háromdimenziós kép közötti viszony kérdése. Ebből a szempontból logikus továbblépésnek tűnik, hogy mind az INDA Galériában, mind a Ludwig Múzeum Esterházy Art Award-os térrészletében szobrok szerepelnek. Ráadásul ezek a munkák figurálisak, és a művész egy teljesen új (de ugyanúgy a rétegzettségen alapuló) technikát használt a megépítésükhöz.

A szobrok 3D nyomtatóval készültek fényképek alapján, a térképészetben is használt fotogrammetrikus eljárással. A szobrok tárgya, a vizsgálat alanya Koós maga. Koós arca már 2021-ben felbukkant egy saját művében, a Mindketten barnák vagytok, nem fogják észrevenni a különbséget című sorozatban. A 720 darab egyedi nitrotranszfer nyomat az amerikai rasszizmusra reflektált, egy olyan esemény megidézésével, amikor útlevél híján egy indiai barátja személyi igazolványával az ellenőrzésen simán átjutva beléphetett egy klubba.

S ha már számok: a művész rendkívül sok időt szán művei elkészítésére – az INDA Galériában látható szobrokat három 3D nyomtató 1500 órán át készítette el, és akkor még nem is említettük az összeszereléssel, a nyomtatott darabok egymáshoz illesztésével eltöltött munkaórákat. Ezt nem „kis színesként” említem meg, inkább kiemelném, hogy ekkora projektek esetében milyen elképesztő mélységig képes Koós átlátni az aprólékos munkával elkészülő konceptuális mű minden kis elemét. Illetve azt, hogy hogyan aknázza ki és építi be műveibe a technológiából adódó, önmagát javító, ezért szinte el sem tüntethető hibákat, a glitcheket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.

Éltanulók

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.

Kutyaharapást szőrivel

Néhány milliárd forint és a működő külföldi módszer átvétele kellene a kóborkutya-állomány felszámolásához. A kormány ehelyett szigorú szabályokat hozott, amelyek irreálisan nagy büntetést szabnak ki a vétkes gazdákra, az önkormányzatok pedig nem tudják az előírásokat betartatni.

Néha vízbe vetnek

Valaha 50 ezer hektáron termeltek rizst Magyarországon, most 2300 hektár a teljes vetésterület. Ez a növény ötször annyi munkát igényel, mint a kukorica, viszont kevésbé érzékeny a klímaváltozásra. Az elárasztott rizsföldek sajátos módon hatnak a környezetükre.