Mandíner - A régi magyar dzsessz a nagyvilágban

Londonban és online már fél éve kaphatók, de most végre itthon is megjelentek a 60-as, 70-es évek magyar dzsesszfelvételeiből válogatott lemezek.

Londonban és online már fél éve kaphatók, de most végre itthon is megjelentek a 60-as, 70-es évek magyar dzsesszfelvételeiből válogatott lemezek.

Ritka gyöngyszemek, felfedezések a Keletről - ilyen hívó szavak alatt futtatja egyik sorozatát a Cosmic Sounds londoni lemezkiadó. Onnan nézve persze egész Európa keletre van, mi is, de valahogy be kell tájolni az árut, s végeredményben semmi rossz nincs abban, ha a magyar dzsessz így kerül egy skatulyába a lengyel, a csehszlovák, a jugoszláv és a szovjet dzseszszel. Ezekre a régi határaik között ma már többnyire nem is létező országokra számos gyűj-teményes kiadvány emlékeztet a kiadó kataló-gusában, rajtuk a jól ismert Jiri Stivin, Gustav Brom, Zbigniew Namyslowski vagy a Laboratorium mellett számos "új" név. Hozzájuk csatlakoztak immár a magyarok is: a 60-as évekből Pege Aladár, Bálint István, Garay Attila, Deseő Csaba zenekarai, a Stúdió 11, az LDL és a Qualiton együttes, a 70-es évekből megint csak Pege, Deseő, Gonda János, Kovács Andor, a Super Trió, a Kis Rákfogó, a Bergendy, a Dimenzió, a Pantha Rei, a Mini és a Debrecen Jazz Group. A lemezbemutatót a múlt héten tartották a Műcsarnokban, ahol fellépett a Grencsó Kollektíva (merthogy a 60-as évekbeli válogatásra kakukktojásként ők is rákerültek egy azt a korszakot felidéző, friss felvételükkel), a hajnalig tartó buliban pedig házigazdaként Keyser és Shuriken görnyedt a lemezjátszók fölé (merthogy ők - azaz Mozsik Tibor és Vályi Gábor - főszerepet játszottak a két album tető alá hozásában).

*

"Az új zenék mellett kezdettől fogva kíváncsiak voltunk a régiekre is, sőt sokszor érdekesebbnek találtuk azokat az eredeti felvételeket, amelyekből hangmintákat használtak a kü-lönböző elektromos zenékben" - mondja Vályi Gábor. Az antikvár cuccok közötti turkálás eredményeként fellelt magyar lemezek hallatán fogalmazódott meg bennük, hogy ezeken is van egy csomó olyan szám, amit az eredeti, egyébként is szűk körű vásárlórétegen kívül ma már a kutya sem ismer, pedig tartogatnak érdekességeket az ilyesmire fogékony fülek számára, akár külföldön is. Hogy valóban létezik ez a fajta érdeklődés, arra ékes bizonyítékként szolgáltak például a berlini Jazzanova kollektíva kiadója által megjelentetett lengyel lemezek (ezek egyikén a Novi Singers felvételei hallhatók, a másik válogatás), amelyeket aztán egy keletnémet gyűjtemény követett.

Miközben Keyser és Shuriken fejben már válogatott is, kaptak egy e-mailt a JCR számára magyar anyagon dolgozó Tom Wielandtól: a Bécsben élő német dj-producer Budapestre készült ez ügyben, és a segítségüket kérte. Úgy volt, hogy Wieland szerkeszt, ők meg az infót szállítják a fülszövegre. Aztán leállt a dolog, a Jazzanova-energiát más kötötte le, a lemezkiadási babramunka - a felvételek mesterszalagjainak megszerzése, jogi kérdések tisztázása - már nem fért bele.

*

Így került a képbe a londoni Cosmic Sounds: az exjugoszláv Zeljko Kerleta által vitt londoni kiadó profiljába pontosan belepasszolt ez a projekt is. Eredetileg egy válogatásról volt szó, de az anyag kettőbe kívánkozott: "Nem lett volna szerencsés egyetlen lemezen szerepeltetni a 60-as évek letisztult, modern dzsesszét a 70-es évek sodróbb ütemű, a funkból meg a brazil zenéből is kölcsönző fúziós zenéivel" - mondja Vályi Gábor, aki aztán társával összerakta a 70-es évek anyagát tartalmazó Blue Lightot (a címet egy Bergendy-szám adta), míg Wieland 60-as évekbeli kedvencei a Hungarian Jazz Anthologyra kerültek. Mindkettőt CD-n és bakeliten egyaránt kiadták, pár év alatt el is kelhet 500-1000 példányban világszerte. Az említett Grencsó- és egy a Supraphon kiadónál, Prágában készített Pege-szám mellett az összes felvétel a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat kiadványaiból ered. Noha ezeket legtöbbször a Magyar Rádióban rögzítették, a rádióarchívum kincseihez jóval macerásabb (lett volna) hozzájutni, viszont zökkenőmentes volt az együttműködés a Hungarotonnal, amely ettől függetlenül is, a Hungarian Jazz History című sorozat keretében folyamatosan hozza ki CD-n a bakeliten ma már jószerivel hozzáférhetetlen hangokat.

S jóllehet Keyser és Shuriken az elektronikus tánczenék felől közelített a dzsesszhez, vállalkozásukhoz támogatást kaptak az egyik legaktívabb magyar dzsessztörténésztől, a Pannon Jazz oktatási és kutatási alapítványt vezető Simon Géza Gábortól, aki maga is állít össze válogatásokat muzeális ritkaságokból. Vályi Gábor szerint éppen az a legizgalmasabb kérdés, amit vállalkozásuk felvet, hogy nyílhat-e átjárás e két szféra, a táncklubok, illetve a koncertpódiumok előadói és közönsége között: "A Dimenzió együttes Bamba című számáról sokan azt hitték, valami új felvétel, mert több szempontból olyan, mint a 2000 körüli nu jazz szerzemények, pulzáló basszus, gyors, house tempójú, eléggé monoton ütem, ezért is volt ismert és népszerű a londoni acid jazz érában. Lemezen 60-70 fontért cserélt gazdát, miközben itthon 200 forintért meg lehetett kapni. Ezek a számok, amiket kiválogattunk, működnek a táncparketten, tehát érdekesek lehetnek egy dj vagy a mai klubközönség szempontjából is. Évek óta játsszuk őket bulikon, akár itthon, akár külföldön, és sokszor oda is jönnek hozzánk, hogy mi ez vagy az a zene."

Mostantól majd egy kicsit könnyebb lesz azonosítani.

A Hungarian Jazz Anthology és a Blue Light hazai terjesztője az Indie-Go Records. A kiadó: http://cosmicsounds-london.com.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.