Képzőművészet

Hajas Tibor költőként kezdte a pályáját, de, mintegy érezve, hogy nem lesz sok ideje, éle­tét a legtágabban értelmezett művészetre tette fel.

Olyan ajándékokról van szó, melyek feltételezik az ajándékozó és megajándékozott közti személyes viszonyt, illetve az ajándékot kapó fél mély ismeretét. A kiállított munkák további jellemzője, hogy a privát szférából kilépve, először kerülnek múzeumi kontextusba.

Le akart menni cigizni.

A közel harminc művész munkáit bemutató kiállítás kurátorainak (Gadó Flóra és Szegedy-Maszák Zsuzsanna) koncepciója látszólag egyszerű. Olyan alkotásokat mutatnak be, melyekben kiemelt szerepe van a méretnek. A kiállított munkák léptéke „az egészen minimalista vagy szinte anyagtalan munkáktól kezdve, a nézőt a megszokott pozíciójából kibillentő, olykor ironikus megoldásokon át a monumentális megformálásokig” terjed.

Az 1941-ben, 33 éves korában meghalt Vajda Lajos műveinek kiállításából sosem lehet elég. Főként, hogy életében is csak két műterem-kiállítása volt, s a szocialista kultúrpolitika is nehezen tolerálta. A Szent­endrén megrendezett, legelső emlékkiállítását 1966-ban gyakorlatilag betiltották, s az 1978-as kiállítása után csak 2008/2009-ben jött el a nagy összegzések ideje.

A Műértőben 2011-től megjelenő, a kortárs művészeti élet meghatározó szereplőiről megjelentetett listában az intézményvezetők, galeristák, műgyűjtők után minden esetben az első művész a rangsorban. Idén a Tate Galleryben lesz egyéni kiállítása. 1956-ról, munkásőrökről, autóstoppolásról és arról beszélgettünk, hogy miért nem lett végül erdész.

A királyi család gyűjteményéből származó műkincsek elárverezése vitát váltott ki a hollandiai múzeumok körében.

Az emlékezés szimbólumát vitték el elég aljas módon.

Lehet, hogy Szakács Árpádnak lesz ehhez néhány szava.

A magyarországi hiányos intézményrendszer korántsem egyedülálló a régióban, Bukaresttől Belgrádig nagyon hasonló kérdésekkel néznek szembe a művészeti színtér szereplői.

Egy irat szerint adományozójuk, a köztiszteletben álló Georges Keller műkereskedő kapcsolatban állt egy francia kollégájával, aki a náci megszállás idején németekkel kereskedett. Lehet, hogy elrabolt festményekről van szó.

A rusztikus, ámde mégis elegáns terekkel rendelkező, nevében a korábban ott működő üzemre utaló Rugógyár Galéria viszonylag új szereplő a kortárs képzőművészeti szcénában; az első, csoportos kiállítása is csak idén februárban volt.

Az építészettel, grafikával, illetve festészettel foglalkozó művész 2010 körül kezdett el olyan installációkat készíteni, melyekben elvont fogalmak (mint például: valóság, vágy, álom, emlék) vizuális leképezésével foglalkozik.