A kormány kinézte az épületet, a diákokat gyorsan szétzavarták

  • Hamvay Péter
  • 2014. november 5.

Kis-Magyarország

Az Esterházy-kastélyban korábban egy középiskola is működött. Csakhogy a kormánynak tervei vannak az épülettel, a diákok nem maradhattak benne. Az elköltöztetés kissé kaotikus lett.

„Miért nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás egy tornaterem építése?” - így értetlenkedtünk a mai Magyar Közlönyt olvasva. Ebben ugyanis két kormányrendelet is foglalkozik a fertődi Porpáczy Aladár Középiskola ügyével.

A 270/2014. mindjárt arról határoz, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az iskola elhelyezéséhez szükséges új iskola és tornaterem építését, egy másik pedig a pénzügyi fedezetét teremti meg. Pontosan 580,9 millió forintot rendel e célra, egyúttal kijelöli a Nemzeti Sportközpontokat építtetőnek és vagyonkezelőnek. Nem tudni elég lesz ez az összeg, ugyanis Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a múlt hónapban egy sajtótájékoztatón még egy milliárdos forrásigényről beszélt.

Az ügy azért érdekes, mert ez az iskola a fertődi Esterházy-kastélyban működött 60 éve - egészen a közelmúltig. Abban ugyan mindenki egyetértett, hogy nem egy barokk kastély a legmegfelelőbb egy XXI. században egy tanintézménynek, arról nem is beszélve, hogy nem volt épp méltó, ahogy az egykori Esterházy képtárban tornaterem volt, a 22 ezer kötetes egykori képtár helyén pedig tantermek. Ám a kastély lassú ütemben történő felújítása nem tette sürgőssé a kiköltözést. Aztán történt valami.

false

 

Fotó: MTI

2012 márciusában ugyanis kormánybiztost neveztek ki a kastély élére, Orbán Viktor azóta elhunyt atyai jó barátját, Zumbok Ferencet. Amikor Zumbok egy reggelen meglátogatta a kastélyt, belépett az akkor már szépen felújított díszudvarba, megcsodálta, ahogy a szürke vakolatra eső fény ezer színben verődik vissza, egyszer csak klottgatyás kölykök rohantak ki a kastély nyugati szárnyának egyik kapujából. 2012-ben egy nyár végi kormányülésen Zumbok el is panaszolta a miniszterelnöknek, hogy egy iskolát talált a rábízott kastélyban, amivel valamit kellene csinálni.

 

És Orbán nem is habozott. 2012. szeptember 11-én kelt kormányhatározat rendelkezett az iskola elköltözéséről, és 251,8 millió forintot rendelt e célra. Hatvan év után hirtelen nagyon sürgős lett a dolog, a határidő először 2013. január 1-e volt, aztán rájöttek, hogy ilyen rövid idő alatt ráadásul a tanév közepén lehetetlen megoldani a költözést, ezért június 30-ig adtak haladékot. A júniusi, Fertődre kihelyezett kormányülésen Orbán Viktor jóságosan érdeklődött is az iskola sorsáról, megnyugtatták, „az meg van oldva”. ( A jelenet itt látható, 2:27-től.)

Még el sem kezdték a 10 tantermes új épület felhúzását, az iskola igazgatójának fogalma sem volt nyáron, hol kezdik az új tanévet, a padokat, egyéb iskolai felszereléseket fóliasátorokba pakolták, mert augusztus 15-ig el kellett hagyniuk a kastélyt.  A KLIKK még e hónapban meglelte a megoldást: három különböző helyre - az iskola számítástechnikai központjába, a kollégiumba és a Babos József Általános Iskolába - szórták szét az osztályokat. A KLIKK közleménye akkor azt állította, a 2014/15-ös tanévet már az új helyen kezdik. Persze azóta eltelt majdnem másfél tanév alatt sem történt semmi. Ahogy az iskolától átvett kastély szárnyban sem sok, annyi csak, hogy a régészeti feltárások és falkutatások befejezték.

Pedig a kormánynak nagy tervei vannak Fertőddel. Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont néven március 1-jétől önálló intézmény lett a kastély, s nyáron pedig hozzá csapták a közelben lévő nagycenki Széchenyi kastélyt és emlékmúzeum, valamint a fertőrákosi püspöki palota működtetésének és vagyonkezelői jogát.  A kabinet minden szakmai tiltakozás ellenére elhatározta, hogy Fertődre visz minden olyan tárgyat, ami az Esterházyakhoz köthető.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.