Csaknem 130 évvel ezelőtt, 1888. december 12-én indult meg a forgalom a Szombathely–Felsőőr (Oberwart)–Pinkafő (Pinkafeld) közötti több mint 50 kilométeres vasútvonalon. Ezt a vonalat azonban igencsak „megviselte” a történelem: előbb a trianoni határhúzás, majd 1953-ban a vasfüggöny végérvényesen kettévágta a viszonylatot. A magyar oldalon 1960. január 1-jéig még napi öt járat volt, később azonban a síneket is felszedték. Ám Ausztriában sincs már forgalom ezen a szakaszon: előbb a felsőlövői bánya zárt be (addig jelentős volt erre a vasúti teherforgalom), majd fokozatosan megszüntették a személyforgalmat is, az utolsó szakaszon 2011 nyarán. A helyzet ma az, hogy az osztrák oldalon még megvannak a használaton kívüli sínek, a magyaron már azok sincsenek.
| ||
Az, hogy újra kellene ez a vonal, nem új keletű gondolat. Már 1991-ben közös nyilatkozatot adott ki Wagner András akkori szombathelyi polgármester (SZDSZ) és felsőőri kollégája, Michael Racz, miszerint egy nagy „igent” mondanak a Felsőőr–Szombathely vasútvonal visszaállítására. Elméleti szinten azóta is fel-felbukkan a téma itthon is, a jelenlegi (frissen újraválasztott) szombathelyi polgármester, Puskás Tivadar (Fidesz) is több egyeztetésen vett már részt, legutóbb tavaly év elején beszélt arról, hogy tovább gondolkodnak közösen az osztrákokkal.
Felénk jönnek, ha Bécsbe mennek
Kár, hogy az ügyben jó ideje nem történik lényegében semmi. Pedig rengeteg az osztrák ingázó, akik nem is Magyarországra, hanem – a hosszadalmas vasúti út miatt felénk kerülve – Bécsbe igyekeznek nap mint nap.
| ||
Csak a felsőőri járásból ötezren, azaz a munkavállalók egyötöde, de a délebbre fekvő németújvári (güssingi) járásból is kétezren. Előbbiek Friedberg (Stájerország) felé mennének, utóbbiak inkább Szombathelyen át, de lényegében ugyanaz a vonal hiányzik. A Szombathelyhez közeli osztrák falvakból ma is járnak – főleg egyetemisták – úgy, hogy valaki behozza őket a vasi megyeszékhely pályaudvarára, ahol vonatra szállnak, Sopronon át, igen, Bécs felé. Sőt, ha a vonal visszaépítése mellé még a vonatok menetrendje is megfelelő lesz egyszer, a kint dolgozó magyarok tömegének jelent majd alternatívát a kocsival való ingázással szemben.
De a magyaroknak is jól jönne a hiányzó vasútszakasz újraélesztése. Vas megyében, és az egész Nyugat-Dunántúlon igen jelentős azok száma, akik napi szinten járnak át egyik országból a másikba (például dolgozni, vagy iskolába). Becslések szerint „körülbelül hatvanezer magyar, azaz egy nagyobb méretű hazai város lakossága dolgozik nyugati szomszédunknál. A legtöbben a vendéglátás, a turizmus, illetve az építőipar területén találtak munkát. Vas megyéből nemcsak tavaly májustól, de a rendszerváltás óta rengetegen járnak át a szomszédos Burgenlandba dolgozni, de egyre többen messzebbre is elmennek, akár napi több óra utazást is vállalva” – írtuk a Vas megyei ingázókról szóló korábbi riportunkban.
| ||
.jpg "Szombathelyi vasúti híd")
És hogy miért nem mennek busszal? Hát azért, mert a buszközlekedés ma (még) nem megoldott: napi rendszerességgel ugyanis nem fut be osztrák oldalról Szombathelyre, pedig amint láttuk, igény volna rá.
A határoknak el kell tűnniük
A tartományi vasúthálózat fejlesztését küzdő egyesület, a Südburgenland Pro Bahn 2011-ben alakult Felsőőrött. A civil szervezet kritikus: szerintük az új tartományi közlekedési stratégia nem biztosítja a mobilitást, a GrenzBahn projektben felmerülő fejlesztések megvalósítására pedig nem látnak garanciát. Ez a 680 ezer eurós projekt, melynek magyar partnere a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, januárban indult és az év végéig tart. Addig kell előállni többek között Felsőőr–Szombathely vasútvonal újraépítésével kapcsolatos tanulmányokkal, hatásvizsgálatokkal és költségtervekkel.
A határon átívelő, illetve tartományon belüli közlekedésfejlesztésről idén júniusban Tarcsafürdőn (Bad Tatzmannsdorfban) rendeztek konferenciát, majd októberben egy fórumot Kismartonban (Eisenstadtban).
Ez utóbbin prezentálták az új osztrák közlekedési stratégiát, amit erősen kritizálnak a dél-burgenlandi civilek és politikusok egyaránt. A Pro Bahn szerint az egész stratégia visszalépést jelent az előzőhöz (2002) képest, hiszen vasútfejlesztési konkrétumokat csak Észak-Burgenlandra vonatkozóan tartalmaz.
Walter Temmel, egy határ menti osztrák falu, Bildein polgármestere, a Szövetségi Tanács (Bundesrat) néppárti tagja a nyáron – a konferencia után – úgy vélte, előbb mindenképp el kell készülnie az idénre tervezett tanulmánynak, majd ennek ismeretében lehet tovább gondolkodni. De az biztos, hogy uniós támogatásra szükség lesz. „Abban egyetértést látok, hogy az íróasztal mögül, elméletben mindenki szeretné, ha lenne vasúti összeköttetés Burgenland és Szombathely között. A legfontosabb, hogy a határoknak teljesen el kell tűnniük” – jelentette ki Temmel. Az októberi fórum után egész egyszerűen „nagy csalódásnak” nevezte a közlekedési stratégiát.
| ||
Az ÖVP (Osztrák Néppárt) friss közleményében ugyanakkor a tartományi politikusok leszögezik: a Felsőőr–Szombathely-szakasz építése a legfontosabb teendők közé tartozik. Azt írják, hogy a határ túloldalára pillantva az ember jövőorientált befektetéseket lát a vasút területén. A GySEV milliókat invesztál hálózatának modernizálásába, a Szombathely–Szentgotthárd-szakasz már kész. Az osztrák oldalon lemaradás van, a nagy sebességű pálya kiépítése alapvető szükséglet e vonal folytatásán a határtól Grazig. E szakasz mind Vas megyének, mind Burgenlandnak a déli részére esik, mind Szombathelytől, mind Felsőőrtől több mint 50 kilométerre van a határátkelő.
És hogy mikor lehet Burgenlandból Szombathelyre vonatozni? Erre egyelőre ma még senki nem tud pontos választ adni.
| Útfejlesztések – folyamatban vannak A rendszerváltás utáni harmadik nagy útépítési korszak zajlik most Vas megyében. Egyrészt Ausztria felé, másrészt észak-déli irányban – ám igencsak elaprózva. Amit fejleszteni kell: például 8-as út Hosszúpereszteg és Körmend közötti szakasza, és a 86-os út is elkészül Körmend és a megyehatár között, ezeken a szakaszokon gőzerővel zajlanak a munkálatok – számolt be a jelen helyzetről Kovács Jenő főmérnök, útügyi szakember. Ami szükséges lenne ezen túl: a 8-a út Körmend és az országhatár között, illetve a 86-os Egyházasrádóc és Szombathely közötti szakasza. Ezeknek azonban még a tervezése is csak tavaly kezdődött el. A 2014–2020-as ciklusra vonatkozó listán több mint 70 útszakasz szerepel rangsorolva. (A rangsorolás azért nem mindegy, mert ettől függhet, hogy megvalósul-e egyáltalán, és ha igen, akkor mondjuk 2016-ban vagy 2020-ban.) Ehhez nyilvánvalóan kell még a lobbi, de a Körmend – Szentgotthárd jó helyen szerepel rajta. A 87-es is a listán van, a Szombathely–Kőszeg közötti szakasz, de kevésbé esélyes helyen. Itt nincs szó gyorsforgalmi útról, „hagyományos” 2x1 sávos utat terveznek, annak ellenére, hogy az osztrák oldalon hamarosan a határtól 300 méterre fog véget érni az S31-es gyorsforgalmi. Augusztusban kezdték építeni azt a hiányzó szakaszt, amely a kapcsolatot biztosítja a meglévő osztrák autópálya-, illetve gyorsforgalmi-hálózathoz. A 87-es tervei Kovács Jenő szerint jövőre elkészülhetnek. Egy ilyen útnál a tervezés-jóváhagyás általában két – két és fél éves folyamat (autópályák esetében 3-4 évvel lehet számolni). A hiányzó 300 méteres összekötést majd közösen kell megoldania a két országnak, de az biztosnak látszik, hogy a nyugatról érkezőknek a határnál rá kell lépniük a fékre. Egy, a megyei közgyűlés számára készült 2014. szeptemberi helyzetelemzésben az áll a 87-es főút Szombathely–Kőszeg közötti szakaszát illetően, hogy az utóbbi időben vita alakult ki arról, hogy a jelenleg hatályos tervekben szereplő M87 helyett csak főút épüljön ezen a szakaszon, és újra kerüljön be a gyorsforgalmi kategóriába, a Sopron–Pereszteg–Bük–Csepreg–Szombathely-szakasz. A jelenlegi tervezetben a Szombathely – Kőszeg szakasz Gencsapátitól már csak két sávon, a 2020–24 közötti időszakban épülne ki. Kovács Jenő összességében úgy látja, lassan elkészül az a közlekedési rendszer a Nyugat-Dunántúlon, amit a közutasok már 20-25 éve szorgalmaztak. Ami a rendszerből hiányzik, az a Körmend–Szentgotthárd-szakasz (8-as út) fejlesztése, nem csak az Ausztria felé menő forgalom, de a szentgotthárdi Opel-gyár jobb megközelíthetősége miatt is. Kellenek is ezek a fejélesztések: jelenleg átlagosan 11 kilométerenként biztosított az átjárás Ausztria felé, ezt szeretnék 5 kilométerre csökkenteni (nyugat-európai országok között ugyanakkor nem ritka, hogy 2 kilométeres átlag). Van egy 13 helyszínt tartalmazó lista a konkrét helyszínekről, ezek közül egy helyen, Alsószölnöknél épül már az út. Igaz, az országban van ennél rosszabb mutató: Románia felé átlagosan 45, Horvátország felé 50 kilométerenként vezet út. |
