A koronavírus-járvány lecsengése után visszakapják kórházi ágyakat Balatonfüreden és Ajkán?

  • Varga Domokos Péter
  • 2020. május 28.

Kis-Magyarország

A járvány után átszervezik az egészségügyet. De vajon hogyan érinti ez a Covid-19-cel leginkább érintett két Veszprém megyei kórházat, az ajkait és a balatonfüredit?

A balatonfüredi Állami Szívkórház rehabilitációs osztályán háromszáz ágyat szabadítottak fel. Azonban a járvány nem a legrosszabb forgatókönyv szerint alakult, így a fertőző betegekre váró ágyak jó része üresen maradt. A koronavírus lecsengése után ezeket az ágyakat fokozatosan kapja vissza az intézmény. Az operatív törzs döntésének megfelelően eddig az egyharmadát szabadították fel. Az érintetteket arról kérdeztük, a járványveszély elmúltával visszakapja-e teljes ágyszámát az állami fenntartásban működő szívkórház?

A kérdést először, május 18-án a kormány által létrehozott operatív törzsnek tettük fel, ám választ még mindig nem kaptunk. Veress Gábor főigazgató viszont „hárított”, az operatív törzshöz irányított bennünket.

A 400 ágyas ajkai Magyar Imre kórházban járványkórházat alakítottak ki, ám a covidos megfigyeltek száma a „csúcsra járatás” időszakában is félszáz körül maradt, és a létszámuk egyre fogy. Az MTI híre szerint itt kiépítettek egy olyan kezelési egységet, amely 86 beteg egyidejű, intenzív ellátására alkalmas.

Balatonfüreden nem félnek

Balatonfüreden nem félnek

Fotó: Balatonfüredi Szívkórház/Facebook

„Sok fontos ember” Balatonfüreden

Arról, hogy a járvány után mi vár az ajkai kórházra, szintén nem kaptunk hivatalos információt. Nagy Zoltán főigazgató válaszából is csak annyi derült ki, a járványveszély elmúltával fokozatosan visszaáll az eredeti struktúra. Márpedig a járvány után átszervezik az egészségügyet – lapértesülések szerint a feladatot nem Kásler Miklós, az egészségügyért felelős miniszter kapta meg, hanem a belügyminiszter, Pintér Sándor.

Információink szerint Balatonfüreden nem tartanak a változásoktól, mivel „betegeik között sok a fontos ember”. Az ajkai Magyar Imre kórházból származó értesüléseink szerint az ott dolgozók között napi beszédtéma az átszervezés, sokan aggódva tekintenek a jövőbe.

(Címlapfotónkon az ajkai Magyar Imre Kórház, amely átmenetileg járványkórházzá alakult. A hivatalos információk szerint fokozatosan visszaáll az eredeti struktúra. A felvétel forrása: Magyar Imre Kórház/Facebook.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.