A vízicsoda: Portré Boros László Attiláról Büki Gyógyfürdő és a Magyar Fürdőszövetség vezetőjéről

Kis-Magyarország

A hazai turisztika egyik legbefolyásosabb emberének nevezi a Turizmus.com Boros László Attilát, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatóját, a Magyar Fürdőszövetség elnökét, aki a szakportál szerint „elismert szakmai múlttal rendelkezik.” A némettanári végzettségű Boros kétes ügyeinek száma magasabb, mint szakmai sikereié. Valójában ki is ő? – ennek járt utána a Narancs.

„Egyértelműen politikai ügyről van szó” – szólt a provokatív felütés, amikor 2016 szeptemberében Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. akkori ügyvezető igazgatójának irodájában ültem, s arról próbáltam tájékozódni, hogy a nemrégiben lezajlott munkaügyi ellenőrzés valóban súlyos szabálytalanságokat tárt-e fel az ország egyik leghíresebb és leglátogatottabb strandján? Hosszú nyomozás után kiderült, igen. Ahogy az is világossá vált, hogy ezt a történetet az ügyvezető és a majdnem kizárólagos tulajdonos képviselője, Gyula város fideszes vezetése el akarta hallgatni.

Boros ma a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyar Fürdőszövetség elnöke, s ebbéli minőségében ő jegyzi azt az áprilisi javaslatcsomagot, amelyet a fürdőágazat koronavírus-járványt követő újraindításához, a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódva eljuttattak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ), és két minisztériumnak. A fürdőszövetség a 18 ezer munkavállalót foglalkoztató és közel 70 milliárd forint árbevételt generáló ágazat képviseletében üdvözölte a kormány addigi intézkedéseit.

De ez a cikk nem arról szól, hogy a Magyar Fürdőszövetség javaslatai szakmailag mennyire állják meg a helyüket, s mennyire sürgetnek hatékony lépéseket a kormánytól, hogy az ágazat újra magára találjon. A cikk arra próbál választ keresni, ki is valójában a magyar fürdőágazat meghatározó vezetője, honnan jött, mit csinált eddig, milyen korábban feltárt, és eddig nem említett ügyei voltak, vannak.

A Gyulai Várfürdő dolgozóit megrövidítették

A Gyulai Várfürdő dolgozóit megrövidítették

Fotó: A szerző felvétele

Borosnak László Attilának nincs sem az idegenforgalommal, sem a fürdőszakmával, sem a cégirányítással összefüggő szakmai végzettsége. Dobozon született középiskolai némettanárról van szó, aki pályakezdőként egy mezőberényi kéttannyelvű gimnáziumban tanított, majd onnan került 2000-es évek legelején a mainál több feladatkört ellátó Békés Megyei Önkormányzathoz, ahol éveken át ifjúsági referensként élte a szakmai kihívásokkal nem agyontűzdelt életét. Majd a 2004-es uniós csatlakozás után a megyei önkormányzat pályázat-koordináló projektcsapatában kapott helyet. A 2006-os helyhatósági választás után narancssárgába borult az ország. Ekkor átment az akkortól fideszes vezetésűvé vált békéscsabai önkormányzathoz, ahol egy pályázatírói csapat tagja lett, majd onnan a szocialista irányítású Gyulára igazolt. Perjési Klára (MSZP) polgármester és országgyűlési képviselő hívására érkezett, itt is egy pályázatírói csapat tagja lett. Majd 2009-ben a Gyulai Várfürdő második emberévé nevezték, két évvel később pedig az ország ötödik leglátogatottabb strandjának első számú vezetője lett.

2016-ban egy munkaügyi ellenőrzés szabálytalanságok sorát tárta fel a Gyulai Várfürdőben, amelyben az amúgy is rosszul kereső önkormányzati cég alkalmazottait rövidítették meg. Ezt költségvetési csalás gyanúja miatt NAV-eljárás, majd egy felháborító jutalmazás követett. Közben felmerül az összeférhetetlenség gyanúja az új beléptető- és tűzjelző-rendszer kiépítésekor. Ma pedig immár a Büki Termálfürdő vezérigazgatójaként azzal kell szembesülnie Boros László Attilának, hogy gazdasági igazgatóját, Bögyös Sándort többrendbeli csalás, csődbűncselekmény, számvitel rendje megsértése és közokirat-hamisítás bűntette miatt első fokon elmarasztalta a Pécsi Járásbíróság. Minderről tudott vagy sem Boros? – ez is kiderült a cikkből.     

További érdekfeszítő részletek a Magyar Narancs nyomtatott kiadásában!

Keresse a mindig izgalmas, érdekes és exkluzív információkkal megjelenő Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál és előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

(Címlapfotónkon Boros László Attila, a Büki Termálfürdő Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. A felvétel forrása: youtube.com.)

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.