A vízicsoda: Portré Boros László Attiláról Büki Gyógyfürdő és a Magyar Fürdőszövetség vezetőjéről

Kis-Magyarország

A hazai turisztika egyik legbefolyásosabb emberének nevezi a Turizmus.com Boros László Attilát, a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatóját, a Magyar Fürdőszövetség elnökét, aki a szakportál szerint „elismert szakmai múlttal rendelkezik.” A némettanári végzettségű Boros kétes ügyeinek száma magasabb, mint szakmai sikereié. Valójában ki is ő? – ennek járt utána a Narancs.

„Egyértelműen politikai ügyről van szó” – szólt a provokatív felütés, amikor 2016 szeptemberében Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. akkori ügyvezető igazgatójának irodájában ültem, s arról próbáltam tájékozódni, hogy a nemrégiben lezajlott munkaügyi ellenőrzés valóban súlyos szabálytalanságokat tárt-e fel az ország egyik leghíresebb és leglátogatottabb strandján? Hosszú nyomozás után kiderült, igen. Ahogy az is világossá vált, hogy ezt a történetet az ügyvezető és a majdnem kizárólagos tulajdonos képviselője, Gyula város fideszes vezetése el akarta hallgatni.

Boros ma a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója, egyben a Magyar Fürdőszövetség elnöke, s ebbéli minőségében ő jegyzi azt az áprilisi javaslatcsomagot, amelyet a fürdőágazat koronavírus-járványt követő újraindításához, a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódva eljuttattak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ), és két minisztériumnak. A fürdőszövetség a 18 ezer munkavállalót foglalkoztató és közel 70 milliárd forint árbevételt generáló ágazat képviseletében üdvözölte a kormány addigi intézkedéseit.

De ez a cikk nem arról szól, hogy a Magyar Fürdőszövetség javaslatai szakmailag mennyire állják meg a helyüket, s mennyire sürgetnek hatékony lépéseket a kormánytól, hogy az ágazat újra magára találjon. A cikk arra próbál választ keresni, ki is valójában a magyar fürdőágazat meghatározó vezetője, honnan jött, mit csinált eddig, milyen korábban feltárt, és eddig nem említett ügyei voltak, vannak.

A Gyulai Várfürdő dolgozóit megrövidítették

A Gyulai Várfürdő dolgozóit megrövidítették

Fotó: A szerző felvétele

Borosnak László Attilának nincs sem az idegenforgalommal, sem a fürdőszakmával, sem a cégirányítással összefüggő szakmai végzettsége. Dobozon született középiskolai némettanárról van szó, aki pályakezdőként egy mezőberényi kéttannyelvű gimnáziumban tanított, majd onnan került 2000-es évek legelején a mainál több feladatkört ellátó Békés Megyei Önkormányzathoz, ahol éveken át ifjúsági referensként élte a szakmai kihívásokkal nem agyontűzdelt életét. Majd a 2004-es uniós csatlakozás után a megyei önkormányzat pályázat-koordináló projektcsapatában kapott helyet. A 2006-os helyhatósági választás után narancssárgába borult az ország. Ekkor átment az akkortól fideszes vezetésűvé vált békéscsabai önkormányzathoz, ahol egy pályázatírói csapat tagja lett, majd onnan a szocialista irányítású Gyulára igazolt. Perjési Klára (MSZP) polgármester és országgyűlési képviselő hívására érkezett, itt is egy pályázatírói csapat tagja lett. Majd 2009-ben a Gyulai Várfürdő második emberévé nevezték, két évvel később pedig az ország ötödik leglátogatottabb strandjának első számú vezetője lett.

2016-ban egy munkaügyi ellenőrzés szabálytalanságok sorát tárta fel a Gyulai Várfürdőben, amelyben az amúgy is rosszul kereső önkormányzati cég alkalmazottait rövidítették meg. Ezt költségvetési csalás gyanúja miatt NAV-eljárás, majd egy felháborító jutalmazás követett. Közben felmerül az összeférhetetlenség gyanúja az új beléptető- és tűzjelző-rendszer kiépítésekor. Ma pedig immár a Büki Termálfürdő vezérigazgatójaként azzal kell szembesülnie Boros László Attilának, hogy gazdasági igazgatóját, Bögyös Sándort többrendbeli csalás, csődbűncselekmény, számvitel rendje megsértése és közokirat-hamisítás bűntette miatt első fokon elmarasztalta a Pécsi Járásbíróság. Minderről tudott vagy sem Boros? – ez is kiderült a cikkből.     

További érdekfeszítő részletek a Magyar Narancs nyomtatott kiadásában!

Keresse a mindig izgalmas, érdekes és exkluzív információkkal megjelenő Magyar Narancsot, amely csütörtöktől kapható az újságárusoknál és előfizethet rá itt:

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

(Címlapfotónkon Boros László Attila, a Büki Termálfürdő Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. A felvétel forrása: youtube.com.)

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Ide támasztotta a Párt

Karácsony után esni kezdett a hó, és mivel Magyarországon immár a téli csapadék természetes velejárója az is, hogy a vasúti közlekedésnek össze kell omlania, nem is keltett különösebb feltűnést, ha valaki nem ért célba, vagy nem ott ért célba, ahová utazni szeretett volna.

Hegyen-völgyön lakodalom

Peter Pellegrini szlovák államelnök december 23-án aláírta azt a törvénymódosítást, amely szerint fél év börtönnel lesz büntethető az a személy vagy tárgy, esetleg fogalom, aki szerint a Beneš-dekrétumok… mondjuk, kurva gázosak.

Egy pillanatra se feledjük

A Magyar Narancs online kiadása 2016 novemberében arról írt, hogy információink szerint „szexuális visszaélések és más szabály­talanságok miatt is nyomoz a rendőrség az Emmi Szőlő utcában található Budapesti Javítóintézetét érintően. Úgy tudjuk, a vizsgálatot egy névtelen bejelentést követően kezdték meg. Értesüléseinket a Budapesti Rendőr-főkapitányság is „megerősítette”, s az akkori fenntartó emberminisztérium is azt nyilatkozta lapunknak, hogy tudnak a nyomozásról.

„Tűrnek és kivárnak”

2026. január 3-án az Egyesült Államok gyors katonai akciója során a venezuelai fővárosban elfogták Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállították őket az országból. Miközben Maduróék a narkoterrorizmus vádjával néznek szembe, a Trump-kormányzat ki is nevezte az elnök utódját – az eddigi alelnököt. Miért fontos ennyire Venezuela az Egyesült Államoknak, s mik lehetnek a beavatkozás következményei – kérdeztük a térség szakértőjétől.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Elveszítve

Egyre több a hátrányos helyzetű gyermek a terepen dolgozók tapasztalatai szerint. A szerencsétlen sorsú fiatalok egyre agresszívebbek: a környezetükben élőket, egymást és saját magukat is bántják. A kutatások szerint a szegényebb járásokban tovább romlott a helyzet az elmúlt tíz évben.