Áll Attila "király fapalotája" Zsadányban - fotókon mutatjuk az építményt

Kis-Magyarország

A "beruházás" a brüsszeli fejlesztési pénzekből megvalósuló értelmetlen projektek ékes példája. Haszontalanságán túl vaskos történelemhamísításról is szó van, az építészeti hitelességről nem is szólva.

 

Sok cement, beton, szigetelőanyag és cserép felhasználásával az év végére teljesen elkészül Békés megye félreeső zugában, az alig másfél ezres, sok hátránnyal és szegénységgel küzdő Zsadányban a projekt, ami a neve szerint: Attila király fapalotája. Úgy fest, az a megvalósításban résztvevőket nem zavarja, hogy ezeket az építőanyagokat a hun uralkodó korában nem ismerték, ezért nem is használhatták. Mégis azt olvasni a település nagy tábláján, hogy Attila király fővárosában vagyunk. Ahogy arról lapunk korábban többször is írt, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Attilának bár mi köze lenne ehhez a Békés megyei községhez. Ez csupán az egykori rendőrből immár negyedszázada polgármesterként regnáló lett Dudás Árpád fantazmagóriája. 

Túl azon, hogy Attila egykori – úgy 1600 évvel ezelőtti – zsadányi jelenlétének nincs semmi bizonysága, történészek és régészek arra hívták fel a figyelmet, hogy Attila nem király, hanem nomád fejedelem volt, aki egy nomád társadalom élén állt; életmódjuknak és a hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme volt a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő „udvar” – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt éppen az állandó jelenlétére. De ezeket is inkább szálláshelynek nevezi a tudomány, semmiképp sem fővárosnak. Mindez korábban részletesen kifejtette lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója, vaalmint Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának munkatársa.

Ám a tudomány érvei a legkevésbé sem hatják meg a küldetéstudatos polgármestert. A helyiek szerint a falu első emberének kevesebbet kellene foglalkoznia Attilával, ám ennél többet Zsadány gondjaival és fejlesztésével.

Arról, hogy a fapalotáról valójában szinte semmit nem tudunk, Medgyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze beszélt korábban. Érdeklődésünkre elmondta, a szakértők sem ismerik a pontos méreteket és arányokat, a belső elrendezését, a díszítést, sőt még arról is polémia van, hogy pontosan milyen fából építették meg ezeket a korántsem időtálló épületeket. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Attila halála óta közel 1600 év telt el, a faépítmények elkorhadtak, nyomuk sem maradt.

Ehhez képest ezt a minden elemében hazug és történelemhamisító projektet a magyar Irányító Hatóság támogatta. Még úgy is, hogy a beruházás többszörösen csúszott, s úgy, hogy az eredetileg átutalt 90 millió forinthoz utóbb még hozzátettek 30 milliót, hogy 2022. december 31-re elkészüljön egy házméretű „palota”, amire, ha Attila feltámadna, nem ismerne rá. De ez az apróság az illetékeseket helyben, Zsadányban és Budapesten, a legkevésbé sem érdekli. Érdekes egyébként, hogy a Békés megyei község mellett több magyar település is a magáénak vallja Attilát és egykori lehetséges szállását. Így például Érd és Tápiószentmárton.

 
Fotó: A szerző felvétele

A Narancs.hu még ősszel írta meg, hogy „Attila palotája” egy alig 130 négyzetméter alapterületű épület, ami egy átlagos lakóháznak felel meg, ezért is a „fapalota” helyett talán jobban illik rá a fabodega elnevezés. A „történelmi” és az „építészeti” hűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nem túl nagy faépületet egy betonalapra húzzák fel. Az épület egy 10-szer 18 méteres gerendavázas kialakítású rendezvényház, amelynek fő helyisége egy 6,5 méter fesztávolságú és 14,78 méter hosszúságú látszó tetőszerkezetes rendezvény és kiállítótér lesz, összterülete nem éri el a száz négyzetmétert. Magyarán egy kicsi/közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról. Ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet is. Mindez két fő foglalkoztatását teszi majd lehetővé.

December első napjaiban ilyen állapotban volt az építmény.

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

 
Fotó: A szerző felvétele

A helyiek azon értetlenkednek, hogy a családi ház méretű építményen mi kerülhetett 120 millió forintba. Mások pedig azt kérdezik, tényleg ettől az „attrakciótól” várja Dudás Árpád, hogy a település „kitörési pontja lesz”?

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk