Sok cement, beton, szigetelőanyag és cserép felhasználásával az év végére teljesen elkészül Békés megye félreeső zugában, az alig másfél ezres, sok hátránnyal és szegénységgel küzdő Zsadányban a projekt, ami a neve szerint: Attila király fapalotája. Úgy fest, az a megvalósításban résztvevőket nem zavarja, hogy ezeket az építőanyagokat a hun uralkodó korában nem ismerték, ezért nem is használhatták. Mégis azt olvasni a település nagy tábláján, hogy Attila király fővárosában vagyunk. Ahogy arról lapunk korábban többször is írt, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Attilának bár mi köze lenne ehhez a Békés megyei községhez. Ez csupán az egykori rendőrből immár negyedszázada polgármesterként regnáló lett Dudás Árpád fantazmagóriája.
Túl azon, hogy Attila egykori – úgy 1600 évvel ezelőtti – zsadányi jelenlétének nincs semmi bizonysága, történészek és régészek arra hívták fel a figyelmet, hogy Attila nem király, hanem nomád fejedelem volt, aki egy nomád társadalom élén állt; életmódjuknak és a hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme volt a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő „udvar” – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt éppen az állandó jelenlétére. De ezeket is inkább szálláshelynek nevezi a tudomány, semmiképp sem fővárosnak. Mindez korábban részletesen kifejtette lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója, vaalmint Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának munkatársa.
Ám a tudomány érvei a legkevésbé sem hatják meg a küldetéstudatos polgármestert. A helyiek szerint a falu első emberének kevesebbet kellene foglalkoznia Attilával, ám ennél többet Zsadány gondjaival és fejlesztésével.
Arról, hogy a fapalotáról valójában szinte semmit nem tudunk, Medgyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze beszélt korábban. Érdeklődésünkre elmondta, a szakértők sem ismerik a pontos méreteket és arányokat, a belső elrendezését, a díszítést, sőt még arról is polémia van, hogy pontosan milyen fából építették meg ezeket a korántsem időtálló épületeket. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy Attila halála óta közel 1600 év telt el, a faépítmények elkorhadtak, nyomuk sem maradt.
Ehhez képest ezt a minden elemében hazug és történelemhamisító projektet a magyar Irányító Hatóság támogatta. Még úgy is, hogy a beruházás többszörösen csúszott, s úgy, hogy az eredetileg átutalt 90 millió forinthoz utóbb még hozzátettek 30 milliót, hogy 2022. december 31-re elkészüljön egy házméretű „palota”, amire, ha Attila feltámadna, nem ismerne rá. De ez az apróság az illetékeseket helyben, Zsadányban és Budapesten, a legkevésbé sem érdekli. Érdekes egyébként, hogy a Békés megyei község mellett több magyar település is a magáénak vallja Attilát és egykori lehetséges szállását. Így például Érd és Tápiószentmárton.
A Narancs.hu még ősszel írta meg, hogy „Attila palotája” egy alig 130 négyzetméter alapterületű épület, ami egy átlagos lakóháznak felel meg, ezért is a „fapalota” helyett talán jobban illik rá a fabodega elnevezés. A „történelmi” és az „építészeti” hűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nem túl nagy faépületet egy betonalapra húzzák fel. Az épület egy 10-szer 18 méteres gerendavázas kialakítású rendezvényház, amelynek fő helyisége egy 6,5 méter fesztávolságú és 14,78 méter hosszúságú látszó tetőszerkezetes rendezvény és kiállítótér lesz, összterülete nem éri el a száz négyzetmétert. Magyarán egy kicsi/közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról. Ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet is. Mindez két fő foglalkoztatását teszi majd lehetővé.
December első napjaiban ilyen állapotban volt az építmény.
A helyiek azon értetlenkednek, hogy a családi ház méretű építményen mi kerülhetett 120 millió forintba. Mások pedig azt kérdezik, tényleg ettől az „attrakciótól” várja Dudás Árpád, hogy a település „kitörési pontja lesz”?
