Mégsem lesz semmi Attila hun uralkodó Zsadányba álmodott fapalotájából?

A környék turizmusának fellendülését várja a település polgármestere az általa elképzelt Attila-látogatóközponttól. A projektnek 2019 májusára kellett volna megvalósulnia, de mostanáig nem kezdtek hozzá. A közel 120 milliós EU-s támogatást kapott beruházás újabb határideje ez év vége, ám a polgármester úgy látja, nagyobb az esély arra, hogy nem lesz látogatóközpont. Arról nem beszélve, hogy a tudomány vitatja, tényleg Zsadányban állt volna Attila fapalotája.

Hogy miért támogat az Európai Unió egy megalapozatlan történelmi feltevésre épülő projektet, rejtély. A Békés megyei Zsadányban a polgármester Attila hun uralkodó állítólagos fapalotáját szeretné felépíteni, de nagyon úgy tűnik, semmi sem lesz a közel 120 millió forintos támogatásban részesült projektből.  

„Január 7-én Attila napja van, és valószínűleg 2003-ban ünnepeltük Attila hun király 1600 éves születését. Ezért fontosnak tartom tájékoztatni a közvéleményt eddigi adatgyűjtésemről, Attila hun király feltételezhető lakóhe­lyé­ről, amely királyi központja volt” – írta majd’ két évtizeddel ezelőtt Dudás Árpád, Zsadány polgármestere. A település első emberét rendkívüli módon foglalkoztatja az Attila-kultusz. Egykorú történeti források magyar fordításait és legalább 120 könyvet elolvasva jutott arra a következtetésre, hogy a hun fejedelem egykori fővárosa sehol máshol nem lehetett, mint a mai Zsadány területén. Erről a Narancs.hu-nak is nyilatkozott a polgármester. Priszkosz rétor bizánci diplomata és történet­író munkájából kikövetkeztette, hogy a követ útja a mai Zsadányba vezetett. Dudás mindezt az utazással töltött napok számával és az egy nap alatt teljesített út hosszával „bizonyítja”, és úgy látja, hogy a leírásban említett folyó nem a Tisza, hanem a Sebes-Körös lehetett.

"Megírom könyvben"

Dudás először a kilencvenes évek végén számolt be „Attila-kutatásairól”. Régészeket és történészeket is megkeresett, és az sem szegte kedvét, hogy „elméletét” a szakma minden képviselője elutasította már akkor is. Dudás Árpád rövid megszakítással húsz éve Zsadány polgármestere, végzettsége szerint növényvédelmi mérnök, de közéleti pályafutása előtt rendőrként dolgozott. Amikor arról kérdeztük, hogy Priszkosz rétort eredetiben olvasta-e, és „kutatásai” közben konzultált-e régészekkel és történészekkel, alkalmazott-e forráskritikát és a kutatásmódszertan eszközeit mennyire vetette be, akkor kiderült, hogy a több mint száz idevágó könyv tanulmányozása és az ebből levont saját következtetések jelentik számára a „történelmi” alapot.

„Ez az én szellemi termékem, de nem ülnék le erről senkivel vitázni nyilvánosan.

Ha egyszer a polgármesteri évek után lesz időm, akkor mindezt megírom a könyvben” – mondta portálunknak a zsadányi polgármester.

„Attilát »királynak« a források emlegetik, helyesebb »hun uralkodónak« nevezni. Ahogy helyesebb a hun birodalom központjáról, s nem fővárosáról beszélni, amelynek a helye nem lokalizálható” – vázolta a helyes terminológiát lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója. „A hun birodalom központja a leletek és a bizánci követjelentés alapján a mai Dél-Alföldön, egy fátlan síkságon lehetett, feltehetően a Tisza bal partján” – nyilatkozta még tavaly tavasszal lapunknak a neves szakember. Medgyesi Pál, a Békés Megyei Munkácsy Múzeum régésze pedig azt hangsúlyozta, „alig valamit tudunk az Attila fejedelem változó helyen lévő központjaiban felépített fapalotáiról, amelyet most Zsadányban akarnak megépíteni. Felteszem, ezt egy építész megtervezte. De kérdem, mi alapján, milyen méretben, milyen arányokkal, milyen belső elrendezéssel és milyen fából készülne?”

„Állandó fővárost nem kereshetünk”

„A nomád birodalmak esetében, amilyen a hun birodalom is volt, állandó fővárost nem kereshetünk. Ahogyan az életmódnak is, a nomád hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő »udvar« – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt állandó jelenlétére” – írta még egy évvel ezelőtt a Narancs kérdésére Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Tárának munkatársa.

„Mivel nem tudjuk, hogy egy nap alatt hány kilométert tett meg a jelentős számú és alaposan felmálházott követség (útviszonyoktól és átkelésektől függően ez 10-30 km lehetett), Attila központjának helyére nézve meglehetősen bizonytalan elképzeléseink lehetnek csak. Egy átlagos menetteljesítménnyel számolva is az lényegében bárhol lehetett a Dunától keletre a mai Nagy Magyar Alföldön, beleértve a Tiszántúlt is” – fűzte hozzá a fentiekhez Szenthe Gergely.

Halasztás és halasztás

De vissza a Dudás Árpád által megálmodott és uniós pénzzel támogatott zsadányi Attila-látogatóközpont megvalósításához! A felvázolt tervek szerint ez jócskán fellendítené a környék turisztikáját. A projektre még 2017-ben nyertek 89 millió forintot azzal, hogy 2019 májusára elkészül. Egy közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról, ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet. Hogy ez így önmagában miért volna jelentős idegenforgalmi attrakció és mitől lendítené fel a község életét, legalábbis rejtély.  

 

Zsadány

Forrás: Dudás Árpád Facebook

 

 

Ám a beruházás nemhogy 2019 májusára nem készült el, mostanáig sem történt egyetlen kapavágás sem. Mindezt az RTL Klub Házon kívül című műsorának azzal magyarázta Dudás, hogy 2019-ben, ha roppant szoros versenyben is, de elveszítette a helyhatósági választást, így minden késedelmet szenvedett. Ennek az érvelésnek a helyességét gyengíti, hogy az eredeti elképzelések szerint a 2019 októberi önkormányzati választás előtt közel fél évvel már el kellett volna készülnie a látógatóközpontnak. A Narancs.hu-nak már úgy magyarázta a késedelmet a polgármester, hogy az első, majd a második közbeszerzés is sikertelen volt, időközben pedig nagyon megemelkedtek az építőipar árak. (A választás győztese, Marton Sándor pár hónap múltán, 2020 tavaszán lemondott, az időközi választást pedig újból Dudás nyerte.)

Annyit időközben sikerült elérni, hogy 2019 májusa helyett új befejezési határidőt engedélyezett az irányító hatóság, ez 2021. március 31-e volt. De addig sem történt egyetlen kapavágás sem.

Emellett az elnyert 89 millió forinthoz újabb 30 milliót kaptak a megvalósításhoz, amelynek legvégső határideje 2022. december 31-e.

Kérdésünkre Dudás Árpád elmondta, a képviselő-testület még nem írta ki a közbeszerzést, de elvileg teljesíthető a projekt az év végéig. Bár azt a polgármester elárulta, hogy jelen pillanatban „kisebb esélyt lát a megvalósításra és nagyobbat arra, hogy nem lesz látógatóközpont”. Ez reálisnak tűnik. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy a közbeszerzési eljárás hosszú hónapokat vehet igénybe, egy esetleges jogorvoslati kérelem ezt bőven meghosszabbíthatja, és a kivitelezésről még nem is beszéltünk.

 

Itt kellene állnia a látogatóközpontnak

Fotó: A szerző felvétele

 

 

„Bóna István, aki megítélésem szerint a legtöbbet tudja erről a korról, 1993-as könyvének azt a címet adta, hogy A hunok és nagykirályaik. Igaz, ő nem Zsadány és környékét nevezte meg lehetséges birodalmi központként” – mondta lapunknak Dudás Árpád. 

Ha igaz lenne Dudás Árpád feltételezése, hogy Attila szálláshelye a mai Zsadányban volt, akkor váratlan halála utáni temetkezési helye, valamint állítólagos hármas koporsójának is itt kellene lennie valahol.

Mást mond a tudomány

Merőben másként vélekedik erről a régész szakma. „Akárcsak a hun birodalom központjának helye, úgy Attila halálának helye is bizonytalan. A hadi és politikai helyzet függvényében erre valóban leginkább a Kárpát-medencében kerülhetett sor, hiszen Itália megtámadása és a nagy nyugati hadjárat után vagyunk, amikor Attila már egyaránt hadban áll a Kelet- és Nyugat-Római birodalommal” – tudtuk meg Szenthe Gergelytől. A régész megjegyezte, hogy „a halálesetre minden bizonnyal egy újabb feleséggel kötött menyegzőkor került sor. Mert amint Priszkosz beszámolójából is értesülünk, Attila szinte lépten-nyomon és lényegében bárhol vehetett feleségül olyan nőket, akikkel a házasságkötés valójából a birodalom elitjével való szövetséget erősítette, a nomád, nemzetségi rendszeren alapuló hatalmi gyakorlatnak megfelelően. A holttest konzerválását és hazaszállítását korlátozott távolságra valószínűleg meg tudták oldani. Tehát Attila esetében talán elfogadhatjuk, hogy a temetésre valahol a centrum közelében került sor. Ám azt nem tudjuk igazolni, hogy a centrum ugyanott állt Attila halálakor is, mint Priszkoszék látogatásakor; és azt sem, hogy ugyanabban a centrumban történt-e.”

A történettudomány és régészet kutatásai már régen meghaladottá tették, hogy egy folyó alá, hármas koporsóba temették volna Attilát. Ehhez képest a zsadányi látógatóközpont létrehozásának apropója a pályázók leírása szerint: „Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt, vagyis a Hun Birodalom fővárosa volt 435-453 között.”

Ebből csupán a „király”, a „főváros” és Zsadány nem igazolható. Mint hogy nem tudunk érdemben semmit a fapalotáról sem.