Díszpolgári címet kap Makón a korábbi MSZP-s polgármester

  • narancs.hu
  • 2024. június 26.

Kis-Magyarország

Buzás Péter húsz évig dolgozott, tíz évvel ezelőtt tudta legyőzni a Fidesz–KDNP, és nem indult újra.

Díszpolgári címmel tüntetik ki Buzás Pétert, Makó korábbi polgármesterét az életművéért. A címet az augusztus 20-i városi ünnepségen adják át – döntötte el szerdán a város képviselő-testülete a Délmagyarország tudósítása szerint.

A hírt a város jelenlegi polgármestere, Farkas Éva Erzsébet (Fidesz–KDNP) is közölte a Facebookon, gratulált a kitüntetéshez.

Buzás Péter jogász, 1974-től a makói tanácsnál dolgozott, a rendszerváltás már a hivatal vezetőjeként, VB-titkárként érte. Az önkormányzati választás után vállalkozó lett, virágtermesztéssel foglalkozott, ez a vállalkozása most is működik. 1994-ben az MSZP és az SZDSZ által támogatott független jelöltként megnyerte a polgármester-választást Makón – és azután húsz éven keresztül dolgozott, 2006-tól 2010-ig országgyűlési képviselőként is. Országszerte ismert volt arról, hogy baloldali politikus létére nagyon jó munkakapcsolatban volt Makovecz Imre építésszel, aki munkatársaival együtt művelődési házat, fürdőt, iskolát is tervezett Makón.

Bár Makovecz nagyon jóban volt a Fidesz vezette kormányokkal, a makói városvezetésnek ettől még nem volt egyszerű az élete. A helyi jobboldal gyakran bírálta Buzást és a városvezetést amiatt, hogy a turizmusba fektet be az önkormányzat, fürdőt épít. Amikor a makói kórházat összevonták a vásárhelyivel, az új, nagyobb választókerület kormánypárti képviselőjével, Lázár Jánossal is konfliktusa lett Buzásnak, és abban a helyzetben nem számított, hogy mindketten mindszentiek, és rokonok is: oldalági unokatestvérek.

2014-ben a jelenlegi polgármester, Farkas Éva Erzsébet a kormánypártok támogatásával legyőzte Buzást. Ezután a városi önkormányzat működését teljes szervezetében átalakította az új vezetés. Több középvezetőt elbocsátottak, az önkormányzati kommunikáció pedig az előző időszakról a negatívumokat emelte ki. Feljelentést is tettek a víziközmű-vállalatnál tapasztalt, pontosabban vélt szabálytalanságok miatt. A nyomozó hatóságok nem találtak bűncselekményt, az ügyészség azonban többször is meghosszabbította a nyomozás határidejét. Bár a feljelentés a vízműcéget érintette, a célpont sokak szerint az előző városvezető volt: 

A vizsgálatok azonban nem találtak semmi törvénybe ütközőt.

A városvezetés és a kormánypárt hozzáállása Buzás Péterhez azután változott meg, hogy nyilvánvalóvá tette: nem indul újra a választáson.

Nem volt ellenfél többé.

2020. március 15-én kitüntették a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével. Idén márciusban, a makói fürdő új szárnyának avatásakor Orbán Viktor miniszterelnök külön köszöntötte a tömegben a 72 esztendős Buzást és feleségét, elismerően beszélve arról, hogy Makovecz akkor kapott megbízásokat a városban, amikor sehol máshol. A kormányfő Buzás méltatása közben addig ment, hogy azt mondta, nem tartja jó dolognak, hogy a magyar közéletben a másik oldalhoz tartozó politikusról jót nem szokás mondani, pedig „ha beszélnénk, talán még az is kiderülne, hogy nem a másik oldalhoz tartozunk, sőt az is kiderülhetne, hogy nincsenek is oldalak, mert végső soron csak magyarok vannak”.

 

A címlapképen Buzás Péter korábbi polgármester és Lázár János építési és közlekedési miniszter látható

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.