„Hagymatikum fürdőbővítés 9 244 502 259 forint állami támogatással” – olvasható a molinón az építési területet védő kerítésen. A tavaly júniusban kezdődött, 16 hónaposra tervezett munka a tervek szerint folyik odabenn. Október 25-én Farkas Éva Erzsébet fideszes polgármester arról számolt be a közösségi oldalon, hogy a helyére került az új épület kupolájának csúcsdísze. Egy nappal később a város képviselő-testületének ülésén viszont azt tárgyalták, hogy a sportcsarnok, a labdarúgó-stadion, a múzeum bezárása mellett – ezekről már szeptemberben határoztak – télre muszáj bezárni a város művelődési házát, a Hagymaházat, valamint a könyvtárat is.
A fürdő a tanuszoda nélkül és csökkentett idejű nyitva tartással működik.
A bővítés azért zajlik ilyen helyzetben is tovább, mert a folytatásnál sokkal többe kerülne leállítani a munkát, védeni a már elkészült szerkezeteket az időjárástól, aztán később újrakezdeni. A két hete elküldött kérdésre, készült-e számítás vagy becslés arról, mennyivel fog többe kerülni a beruházás a tervezettnél, és lesz-e erre fedezet, az önkormányzat nem válaszolt. A kivitelező Fehérép Kft. sem reagált arra az egy hete föltett kérdésre, hogy a cég tudja-e érvényesíteni az építtető felé saját költségeinek emelkedését. A fürdő vezetője sem írta meg, milyen lehetőségeket kínál a bővítés, hogyan egészül ki az eddigi szolgáltatások köre, de az a megjelent újságcikkekből kiderül, mi minden épül, és hogy a Hagymatikum „kapacitása a duplájára nő”.
A létesítménytől az eddigiek alapján joggal várnak sokat. A Makót és Hódmezővásárhelyet is magában foglaló választókerület képviselője, Lázár János építési és beruházási miniszter a Délmagyarországnak nemrég azt nyilatkozta, hogy a makóiak azt gondolhatják, ez csak egy turisztikai beruházás, de nem így van, minden itteni ember életére hatni fog. Nem kérdés, hogy a következő száz évben Makó jövője a turizmusról és a vendéglátásról szól, sokaknak ez lesz a megélhetése. „Amikor a fürdő elkezdett épülni, öt szálláshely volt a városban, ma 77 vállalkozás foglalkozik szállásadással, vendéglátással” – mondta Lázár.
Máshogyan keresik a pénzt
Arról, hogy ez így lesz, a kilencvenes években jó néhányan beszéltek, de nem sokkal többen hittek benne. A városban az ötvenes években fúrtak először termálkutat, a régi fürdő 1963-ban nyílt meg, a tisztasági kádfürdőket húsz évvel később váltotta föl a gyógyrészleg. Szóba került a város fejlesztéséről szóló fórumokon, milyen szép lenne, ha Makó megközelíthetősége javulna, és ezzel egy időben valaki befektetne a fürdőbe, a helyi gyógyvízbe és a marosi gyógyiszapba – de nem akadt ilyen vállalkozó. Pedig abban egyetértés mutatkozott, hogy a hagymatermesztés már nem tartja itthon a fiatalokat (lásd: Könnyes búcsú, Magyar Narancs, 2022. szeptember 15.).
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
