Életveszélyes fenyegetés miatt szakít a görög-magyar faluval egy táncegyüttes

  • narancs.hu
  • 2017. február 7.

Kis-Magyarország

A Fejér megyei Beloianniszban nagyon mélyről tört fel a konfliktus. Az ügyben már a rendőrség is nyomoz.

Már a rendőrség is nyomoz, hogy kiderítse, mi a bánat történt a híres magyar görög faluban, ahol nemrég páran elég hangosan borították egymásra az asztalt – ez derül ki a fehervarkukac.hu friss beszámolójából.

A Pyrgos nevű, görög táncestjeiről ismert egyesület ugyanis nem hajlandó többé elmenni Beloianniszba, az ellenük folyó folyamatos támadások, életveszélyes fenyegetések, zaklatások miatt beszüntetik a kulturális rendezvények szervezését a községben. Ez ugye csak azért meglepő, mert a Pyrgosnak ha valahol, hát épp a magyar görög faluban lehetne bérelt helye. De nem, úgy tűnik, Beloianniszban visszavonhatatlan dolgok történtek.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

„Sajnálattal közöljük, hogy kulturális rendezvények szervezését a jövőben Beloiannisz községben beszüntetjük személyem, családtagjaim, valamint a Pyrgos Egyesület elleni folyamatos támadások, életveszélyes fenyegetések, zaklatások miatt. Félő, hogy rendezvényeinken a ti biztonságotokat sem tudjuk majd szavatolni. Nem akarunk a minket ért fenyegetések miatt veszélybe sodorni benneteket, ezért úgy határoztunk, hogy programjainkat más helyszínekre szervezzük át” – ezt posztolta Takács Katalin Pyrgos-elnök a Facebookra.

A fehervarkukac.hu elérte Takácsot, aki közölte, hogy mivel rendőrségi eljárás folyik, többet egyelőre nem kívánnak mondani, de utalt rá, hogy jó másfél évtizedes viszály, a helyi és az országos görög önkormányzat közti konfliktus áll a háttérben.

Ezzel a megállapítással egyet is értett Kosztasz Papalexisz, a település polgármestere, bár ő másként értékeli a történteket. Szerinte „a Pyrgos egyesület is csak egy a többi helyi civil szervezet közül, s eddig egyik településvezetéssel sem tudtak zökkenőmentesen együtt dolgozni – mondta –, s minden bizonnyal ez a pyrgoszosok által is említett, jó másfél évtizedes konfliktus”.

Ha részletesebben érdekli a fenyegetőzésbe torkolló balhé, olvassa el a fehervarkukac cikkét, ha pedig képbe akar kerülni a Beloiannisz történetével, kattintson évekkel ezelőtti cikkünkre.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.