Elítélték a néhai vásárhelyi polgármester fiát

  • narancs.hu
  • 2023. június 21.

Kis-Magyarország

Ifjabb Rapcsák András behatolt az önkormányzat informatikai rendszerébe.

Jogerősen 250 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék ifjabb Rapcsák Andrást, amiért behatolt a hódmezővásárhelyi önkormányzat informatikai rendszerébe – írja a hvg.hu.

Az ítélet szerint a vásárhelyi önkormányzat rendszerébe a 2018-as időközi polgármester-választás – Márki-Zay Péter első győzelme – és a 2019-es önkormányzati választás között hatoltak be.

Amikor Márki-Zay átvette a polgármesteri tisztséget, egyszerre mondott fel az önkormányzat mindhárom informatikusa, ezért az informatikával is foglalkozó, önkormányzati tulajdonú HVSZ Zrt. munkatársai segítettek be egy ideig a városházán. Ennek a cégnek volt akkoriban igazgatósági elnöke ifjabb Rapcsák András, a város első szabadon választott polgármesterének, majd országgyűlési képviselőjének, Rapcsák Andrásnak a fia. 

Ezt az együttműködést szerződés rögzítette. Miután ezt felmondták, a vádlott az ügyészség szerint már jogtalanul lépett be az önkormányzat rendszerébe. Ifjabb Rapcsák András erről azt mondta, hogy „belépés fizikailag elképzelhető volt, de szándékosság bizonyosan nem volt benne”. A vádirat szerint azonban ez mégsem lehetett szándékolatlan behatolás, mert a rendszeren belül létrejött egy „virtuális gép”, amelyre többek közt hálózati lehallgatásra és jelszófeltörésre alkalmas szoftvereket telepítettek.

Ifjabb Rapcsák ügyvédje többek között azzal érvelt, hogy a hivatal jelszavait mások is ismerték – azok megváltoztatására többször fel is szólította a hivatalt a vádlott –, és a támadásra használt laptop az adott időszakban a rendszergazda irodájában volt. Ám a laptopot végül Rapcsák lakásában foglalták le, már üres merevlemezzel. 

A bíróság a bizonyítékok alapján elutasította azt a védekezést, hogy a programok simán a rendszer üzemeltetését szolgálták volna, illetve, hogy a behatolással csak a védelmet szerette volna tesztelni a vádlott, vagy hogy gondatlanságból, véletlenül hatolt volna be a hálózatra.

Az ugyanakkor nem derült ki, hogy milyen adatokhoz szeretett volna hozzáférni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.