Fakivágással csináltak helyet a katonai lőtérnek Gyulafirátóton

  • Varga Domokos Péter
  • 2021. február 11.

Kis-Magyarország

A lakosságot nem tájékoztatták, most óriási a felháborodás a településen. Állítólag 26 hektárnyi erdőt vágtak ki, hogy a katonai gyakorlótér infrastruktúráját bővítsék. 

 

Lakossági tiltakozó hullám indult a Veszprém megyei Gyulafirátóton egy Facebook-bejegyzés nyomán. A közösségi oldal Gyulafirátóti faliújság nevű több mint háromezres létszámú nyilvános csoportjának felületén múlt vasárnap jelent meg az a bejegyzés, mely szerint

a környéken kiirtottak 26 hektár erdőt, így "48 óra alatt a telepített fenyvest akkora szakaszon kiírtották, hogy megszűnt a falu Hajmáskér felőli védősávjának nagy része".

A felháborodott hangú poszt szerint "magyarázat nincs, honvédségi vasútvonal kiépítése van, lőtérbővítés van". A bejegyzéshez érkezett több tucatnyi komment nagy része is azzal foglalkozik a környezetpusztítás mellet, hogy nagyon közel van a katonai gyakorló- és lőtér a településhez. A Facebook-oldalon a nem hivatalos információk közül az tartja magát a leginkább, hogy a Gyulafirátót, Hajmáskér és Várpalota térségében, a Bakony alján működő katonai gyakorlóteret bővítik egy vasúti pályaszakasszal, amely a gyakorló- és lőtér központjáig, az úgynevezett „0” pontig vezetne a Budapest-Veszprém vasútvonal leágaztatásával. Egy hozzászóló tudni véli, hogy „tavaly ilyenkor jelölték ki a nyomvonalat, de nem csak vasút lesz, hanem kiképző bázis, meg raktárak”.

A jegyző sem tud bizonyosat

A fakivágás valóban siralmas látványt mutat, erről a helyszínen a Narancs.hu tudósítója is meggyőződhetett. Hatalmas, több százszor több száz méteres területen fekszenek a földön a fenyők, cserfák. Combnyi, néhányuk csupán karnyi vastagságú, fiatal telepítés. A térséget úgy tarolták le, hogy az alig 100 méterre fekvő lakóházaktól és a szintén közelben húzódó közútról nem lehet rálátni, mert egy-egy sor fát az irtás szélén meghagytak. Zömében a magyar állam tulajdonában lévő területről van szó (melynek kezelője a Verga Zrt. nevű állami erdőgazdaság), de egy (vagy több) gyulafirátóti magántulajdonos is érintett.

 
Fotó: A szerző felvétele/Varga Domokos Péter

„A rendelkezésünkre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a kifogásolt beruházás az MH Bakony Harckiképző Központ gyakorlótere vízellátásának és szennyvízelvezetésének bővítése céljából kezdődött” – erről Veszprém  polgármesteri hivatalának jegyzője, Dancs Judit tájékoztatta Katanics Sándort, a városrész (Gyulafirátót részönkormányzatot alkot a megyeszékhellyel) DK-s önkormányzati képviselőjét, aki a történtekről érdeklődött a város vezetésénél. A jegyző a Verga Zrt.-től kapott tájékoztatás alapján azt is közölte, az erdőgazdaság a tervezett katonai és nyomvonalas létesítmény helyének előkészítéséhez szükséges engedélyekkel rendelkezik, de további információkat nem adhat. Az erdőirtásról szintén beszámoló veol.hu úgy tudja, a nagyszabású fakivágás oka az, hogy a harckiképző központ területén új katonai tábor létesül, ehhez kapcsolódóan pedig új vasúti nyomvonalat is létesítenek a hajmáskéri vasútállomástól. Ez lehetővé teszi a lőtérre érkező magyar és más nemzetek katonai szállítmányainak a lerakodását a lőtér területén belül, a civil szemektől kellően távol - írja a Veszprém megyei hírportál. 

A NATO is használja

A Narancs.hu-nak Katanics arról is beszámolt, a térségben élők számára a NATO által is használt gyakorlótér zajhatása

állandó problémát jelent, a vadászgépek, a helikopterek és a lőfegyverek zaja időnként rendkívül erős.

A lakosság egy csoportja a jelen helyzetben ezért is rendkívüli módon felháborodott a történtek miatt. A képviselő úgy véli, elfogadhatatlan addig elindítani bármiféle építést, fejlesztést a lőtérrel kapcsolatban, amíg nem történik széleskörű egyeztetés az itt élőkkel.

A veszprémi polgármesteri hivatal mellett Katanics ezért levelet írt a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Ovádi Péternek, valamint Vadai Ágnesnek, a parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottsága DK-s alelnökének. Mindkettőjüktől azt kérte, tájékozódjanak a kérdésben, és informálják őt, illetve a környék lakosságát a várható fejlesztésekről.

 
Fotó: A szerző felvétele/Varga Domokos Péter

Vadai a miniszterelnököt kérdezi

Vadai Ágnes Orbán Viktor miniszterelnökhöz intézett írásbeli kérdéssel kívánja tisztázni a fakivágás okát. Az alábbiakra vár választ: Milyen katonai beruházást terveznek az érintett területen? Mennyi a teljes beruházás összköltsége, illetve a beruházás befejezése mikorra várható? Az ellenzéki képviselő egyúttal arra is kíváncsi, mit kíván tenni a kormány a település lakóira nehezedő por- és zajártalom csökkentése érdekében. De feltette Orbánnak azt a kérdést is, nem gondolja-e, hogy annak, aki a beruházást végzi, kötelessége tájékoztatni az érintett terület lakosságát, a polgármestert, a helyi képviselőt a beruházás céljairól és menetéről? "Átgondolták-e, hogy az egész eljárás, az elképesztő mértékű természetkárosítás hogyan hat a Magyar Honvédség és a civil lakosság közötti kapcsolatra?” - Vadai erre a kérdésre ugyancsak választ vár.

Lapunk a Honvédelmi Minisztériumtól kért tájékoztatást az ügyben, de választ ez idáig nem kaptunk. Amennyiben ez megtörténik, frissítjük anyagunkat.

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.