Lassan halad a rendőrség a kötegyáni lépfeneügy tisztázásával

Kis-Magyarország

Közel két év sem volt elég a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságnak, hogy befejezze a nyomozást a 2019 áprilisában, Kötegyánban kirobbant lépfenebotrány ügyében. Akkor 11 embert kezeltek fertőzéssel vagy annak gyanújával, közülük ketten kerültek kórházba. A nyomozás elhúzódásának okáról nem nyilatkozott a rendőrség.

Az országos sajtót is beárta a hír közel két évvel ezelőtt, hogy lépfenefertőzés ütötte fel a fejét a román határ melletti viharsarki községben, Kötegyánban. Félő volt, hogy a szomszédos Arad és Bihar megyébe is átterjedhet a kór, így az eset a romániai nyilvánosságban is megjelent

A lépfene, azaz az anthrax súlyos, az esetek nagy részében halállal végződő gyors lefolyású betegség, amely beteg állat – főleg kérődzők – húsából terjed át az emberre. Az anthraxról mindent elmond, hogy biológiai fegyvert fejlesztettek belőle; 1979-ben – amikor egy szovjet laboratóriumból kiszabadult – hatvanhatan haltak meg, az esetet „biológiai Csernobilként” emlegetik.

Közel két évvel ezelőtt a Narancs.hu beszámolt róla: a betegség úgy terjedt át az emberekre, hogy egy házaspár levágott beteg állatot vagy állatokat – az információk szerint szarvasmarhát – dolgozott fel. Majd ennek a húsát árulták a településen, amiből többen is vettek és ettek. A rendőrség nagy erőkkel vonult fel a beteg állatokat feldolgozó tanyához, hogy a fertőzést megakadályozza. A házaspár akkor is, most is egy Kötegyán tőszomszédságában lévő tanyán él, ahol egyes információk szerin ekkor

nem elsőként dolgoztak fel olyan húst, amely betegen elhullott vagy leölt állatokból származik.

A tanyát ekkor lezárták és fertőtlenítették. A rendőrségnek sikerült kiderítenie, hova került a fertőzött húsból. Akkor kiderült az is, a község határain kívülre is.

A levágott beteg állat húsát feldolgozó házaspár a gyulai Pándy Kálmán Kórházba fertőzőosztályára került, a másik 9 ember otthonában kapott antibiotikumos kezelést. A vesztegzár végül nem volt indokolt, ugyanis az anthrax emberről emberre nem terjed, tehát ha több ember nem kerül érintkezésbe a döghússal, akkor nincs fertőzésveszély.

A polgármester eltűnt

Az eset után jól rekonstruálható volt a történet. Ezért is nehezen érthető, hogy közel két év után miért tart még mindig az ügyben a rendőrségi eljárás. A Narancs.hu kérdésére a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság szűkszavúan csak annyit válaszolt: „A nyomozás még folyamatban van a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán.” Nem szolgáltak magyarázattal arra, hogy mi tart ennyi ideig,

s azt sem árulták el, mikor zárulhat le a nyomozás, s mikor kerülhetnek az ügy aktái az ügyészségre.

Legutóbb 2020 nyarán írtunk az esetről, amikor azt a választ kaptuk kérdéseinkre, hogy rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette miatt indult eljárás a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán. A múlt év közepén, egy és negyed évvel az események után gyanúsított kihallgatására azonban még nem került sor.  

A történtek idején a helyi lakosok közül többen arról számoltak be lapunknak arról, hogy az önkormányzat vezetésétől – a polgármestertől, az alpolgármestertől és a jegyzőtől – nem kaptak tájékoztatást a történtekről. Többen mondták, hogy ezekben a vészterhes napokban a polgármester, Nemes János gyakorlatilag eltűnt a településről. Elérhetetlenné vált, holott a félelmeik miatti kérdésekkel hozzá szerettek volna fordulni, mégiscsak ő a település első számú vezetője.

„Huszonnyolcszor nyilatkozhattam volna már, de tudatosan eddig sem és ezután sem teszem. Részben a média csinált botrányt a Kötegyánban történtekből, de hangsúlyozom: nem nyilatkozom” – magyarázta 2019. április végén a település akkori fideszes polgármestere a Narancs.hu-nak, miért nem hajlandó tájékoztatni a sajtót az ügyről, majd köszönés nélkül letette a telefonját. (Nemes már nem indult a 2019-es őszi önkormányzati választáson, így ma már nem ő a falu vezetője.) Szokai Dániel jegyző akkor a Blikknek azzal indokolta az önkormányzat „hallgatását”, hogy nincs hatáskörük és illetékességük az ügyben.

Holott ekkor fennállt annak a lehetősége is, hogy akár az egész település – közel 1500 lakos – vesztegzár alá kerül. Végül csak az érintett tanyát vágták el hermetikusan a külvilágtól.

Felmerül-e a büntetőjogi felelősség?

Akkor portálunk úgy értesült több helyi lakostól, nehezen tudják elképzelni, hogy az önkormányzat vezetése, akárcsak informálisan is, de ne tudott volna arról, hogy az elmúlt időszakban mi folyt a kérdéses tanyán, ahol A. József és felesége lakik. A kötegyániak két évvel ezelőtt arról beszéltek, hogy a tanya tulajdonosának a felesége a kötegyáni idősek otthonában, míg a lányuk a helyi önkormányzati konyhán dolgozik.

Az tehát továbbra is kérdés, ki és mennyiben felelős a 2019. áprilisi kötegyáni lépfenebotrányért. Azt egyelőre csak sejteni, miért és honnan terjedt tovább a veszélyes fertőzés, amely utóbb szerencsére nem bizonyult végzetesnek. Az is válaszra vár, a történtek miatt terhel-e valaki(ke)t az ügyben büntetőjogi felelősség.

(Címlapképünk illusztráció)

Neked ajánljuk