Felsültek a honvédség vezetői, nem sikerült lecsillapítaniuk a gyulafirátótiakat

  • narancs.hu
  • 2021. június 30.

Kis-Magyarország

Sem a honvédelmi miniszter, sem a hadsereg főparancsnoka nem győzte meg a gyulafirátóti lőtér zajos gyakorlatai és a honvédségi bázis építése miatt aggódó helyieket.

Veszprém egyik városrészében, Gyulafirátóton hétfőn lakossági fórumon igyekeztek csillapítani a helyieket a honvédség vezetői a lőtér jelentős zajszennyezést okozó lőgyakorlatai és titokban kezdett tábor fejlesztései miatt. A fórumot az Élhetőbb Rátótért Egyesület szervezte.

Az előre összegyűjtött kérdések jó része a lőtér gyakori használatával kapcsolatos, a lakosság életét nehézzé tévő kellemetlen tapasztalatokra vonatkozott. Így a településnek és közvetlen környezetének rossz állapotban lévő úthálózatára, a betévedő katonai gépjárművek károkozásaira, az éjjel-nappal jelentős rezgésekkel, zajhatásokkal járó lőgyakorlatokra, a település felett átrepülő helikopterek okozta ijesztő zajhatásokra, az ezek miatt elértéktelenedő ingatlanokra. Ezek a panaszok nem ismeretlenek a településen, a gyulafirátóti lő-és gyakorlótér már az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó szovjet hadsereg miatt is sok konfliktus forrása volt. Itt történt meg 1986 júniusában, hogy egy orosz tiszt tankkal hajtott be a kocsmába. Egy embert tiport halálra azért, mert súlyos részegsége miatt megtagadták a kiszolgálását.

A régi sebek máig nem gyógyultak be. Részben emiatt is nagyon zokon vette Gyulafirátót lakossága, hogy a megkérdezésük nélkül, titokban, a település határától csupán 700 méter távolságban egy új, háromezer katona befogadására alkalmas katonai bázist terveznek építeni.

A beruházás várható teljes költségéről nincsenek pontos ismeretek, ahogyan egy kikényszerített látványterven kívül semmi konkrétumot sem ismerhettek meg eddig az itt élők. A beruházás akkor lepleződött le, amikor 2021 februárban a hajmáskéri vasútállomástól a táborig tartó vasúti síneknek kezdték erdőirtással – tévedésből a tervezett területtől eltérő nyomvonalon – előkészíteni a terepet.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter csupán a fejlesztés előzményeibe avatta be a megjelenteket. Felelevenítette, hogy 2016-ban a NATO varsói csúcstalálkozóján döntöttek arról, hogy modern, a nemzetközi hadgyakorlatokon résztvevő katonák számára is korszerű pihenőhely, tábor kialakítására van szükség a gyulafirátóti lőtér közelében. Nem NATO-beruházásról van szó, de a NATO támogatásával valósul meg, amiről 2019-re született meg a végső döntés.

Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka érzelmi húrokat pengetve próbált érvényesülni, amivel inkább felkavarta az indulatokat. Mint fogalmazott, dühös embereket lát, akik haragszanak a katonákra, akik nem érzékelik, hogy ami ott történik a katonák kiképzése során, a lakosság védelmét szolgálja. „Mi megteszünk majd mindent, hogy ne akadályozzuk önöket a boldog, nyugodt életben” – ígérte. A migránsok se maradtak ki az érvkészletből, ők azok, akik már nem jönnek át reggel 8-tól este 8-ig a határon, mivel a honvédek is felkutatják őket. A fórumon megjelentek közül többen visszautasították, hogy bajuk lenne a katonákkal, tudják, mit vállalnak békeidőben is értük. Ezzel együtt úgy érzik, joguk van a pihenéshez: a késő éjjeli, gyerekeket felriasztó, háziállatokat pánikba ejtő tevékenységekből nem kérnek.

 
Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszél a lakossági fórumon
Forrás. honvedelem.hu
 

Bár a miniszter többször is elmondta, nincs lehetősége még ígérni sem, több közérzetjavító beruházást hozott szóba. Elmondta, tárgyalva Palkovics László miniszterrel elhatározták, hogy

megépítik a 82-es és 8-as utat a litéri elágazónál összekötő, Gyulafirátótot és Kádártát elkerülő 6,5 km hosszú utat.

A „falu” bejáratánál a Védához hasonló forgalomlassító eszközt helyeznek el. Beszélt a lakossággal való aktív kapcsolattartásról, nyitott táborprogramokról, játszótérépítésről, útkarbantartásokról, olyan kompenzációkról, amelyekre eddig nem került sor, és amit többen hiányoltak is. 

Szóváltásig fajuló vita támadt a fórum végén a rendezvényre megérkező Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő és a miniszter között, aki nem emlékezett arra, hogy a kompenzáció ügye előkerült-e mostanában az Országgyűlésben. Mesterházy emlékeztette arra, hogy igen, előkerült, egy napirend utáni hozzászólását kénytelen volt azt teljesen üres házban, válaszra kijelölt személy hiányában csupán a jegyzőkönyv számra elmondani. Benkő Tibor azzal igyekezett leszerelni, ne vezesse félre a jelenlévőket; ha politizálni akar, politizáljanak, de őszintén és korrekt módon. Majd hozzátette, ő nem képviselő, neki nem kellett ott lenni a parlamentben és ne rajta kérje számon, miért nem volt ott a szóbeli kérdése feltevésekor.

Meglepő fordulat volt, amikor az egyik hozzászóló kérdésére kiderült, Magyarországon nincs törvény a lő- és gyakorlóterek használatának szabályozásáról. Katanics Sándor veszprémi DK-s önkormányzati képviselő ezért azt kérte Ovádi Pétertől, a térség fideszes országgyűlési képviselőjétől, hogy kezdeményezze a lő- és gyakorlóterek működési rendjét szabályozó törvény létrehozását, amelynek része lehet a környező települések kompenzációja is.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást” – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, Jean-Marie Le Pen mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.