Ismét Orbán irodájához vonulna az Alföldvíz Zrt. szakszervezete

Kis-Magyarország

Nagy a felháborodás az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltató cégénél, a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-nél. Az ágazati átlag alatt keresnek a munkavállalók, ráadásul idén nem számíthatnak egyetlen fillér béremelésre sem. Ezért, ahogy azt már tavaly ősszel is tervezték, Orbán Viktor rezidenciájánál készülnek tüntetni. Közben az állam az önkormányzatok döntő többségével nem is akar egyeztetni, hogy ingyen megszerezze az Alföldvíz teljes tulajdonrészét.

Nem lát más kiutat a részben önkormányzati, részben állami tulajdonú Alföldvíz Zrt. szakszervezete, hogy felhívja a figyelmet munkavállalói szinte tarthatatlan helyzetére, így azt tervezik, hogy ismét elmennek Orbán Viktor miniszterelnök rezidenciájához, a Karmelita kolostorhoz, hogy ott demonstráljanak. Hosszú hónapok után a múlt csütörtökön találkozott a nagyobb részt Békés megyében, de Csongrád-Csanádban, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is szolgáltató víziközmű cég érdekvédelmi szervezetének vezetősége. Azért dühösek és elégedetlenek az 1200 főt foglalkoztató zrt. dolgozói, mert a kormányzat három évre terjedő, összesen 15 százalékos béremelési megállapodást kötött azokkal a vízszolgáltatokkal, amelyeknél az állam a tulajdonos.

Ez viszont nem vonatkozik részben önkormányzati, részben állami tulajdonban lévő cégre, ahol hosszú idő óta az ágazati átlag alattiak a keresetek. A negyedik legnagyobb honi víziközmű-szolgáltató cég hosszú évek óta súlyosbodó gondjairól a Narancs.hu többször hírt adott. Így beszámoltunk arról, hogy a rezsicsökkentés, a közműadó hogyan lehetetleníti el a céget. Miskéri László szakszervezeti vezető többször kifejtette érdeklődésünkre, hogy hosszú évek óta törvénysértés is sújtja az ágazatot. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény szerint, „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük”. A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva, törvénysértő módon a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kell alkalmazniuk a szolgáltatóknak. „Hol érvényesül a megtérülés elve?” – kérdezte Miskéri László. Díjbefagyasztás, majd rezsicsökkentés, vezetékadó, állami támogatás ígérete, majd annak be nem tartása – az elmúlt években, többek közt ezeket a terheket akasztották a cégek nyakába, amivel mindenki rosszul jár. Buknak az üzemeltetők, a tulajdonos önkormányzatok és a lakosság is.

A cég árbevétele mintegy 12 milliárd forint. Ám a tavaly szeptember 25-i békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés szerint gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára sodródott a gazdasági társaság, mert vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, a tavalyi veszteséget pedig 1,2 milliárd forint volt. Az egyre fenyegetőbb gazdasági és pénzügyi helyzetben a cég drasztikusan leszállította az alaptőkéjét és az államtól a túléléshez kevés, a pillanatnyi tűzoltáshoz elegendő 602 millió forintot kapott néhány hónappal ezelőtt. 

Miskéri László szakszervezeti vezetőtől megtudtuk, hogy immár harmadjára tervezik, hogy tiltakozásképp a kormányfői rezidencia elé vonulnak, ám ha ez megtörténik, akkor az augusztus végére, szeptember elejére tervezett akció a második ilyen lesz. Ugyanis 2019-ben a munkáltató azzal zsarolta meg az érdekvédelmi szervezetet, ha elmennek demonstrálni a volt Karmelita kolostorhoz és bérharcukat nem a cég keretein belül vívják meg, akkor nem lesz béremelés. Az érdekvédelem ekkor, kénytelen-kelletlen engedett.

A rezsicsökkentéssel és a céget sújtó egyéb elvonásokkal szabályosan kivéreztetik azokat az önkormányzatokat, amelyeknek még tulajdoni többségük van a víziközmű cégben. Így állítva elő azt a helyzetet, hogy önként, s ha lehet, pénzügyi ellentételezés nélkül mondanak le az állam javára fontos vagyonelemükről. Ezt erősíti a legnagyobb tulajdonos, a békéscsabai önkormányzat minapi közgyűlése is. A békési megyeszékhely közel 33 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a 451 ezer víz- és szennyvízellátását végző cégben.

Érdekes, de egyben jellemző, hogy

a közel háromnegyed év után ülésező békéscsabai közgyűlés múlt pénteken kézbesített, Alföldvíz Zrt.-vel kapcsolatos előterjesztéseit a hétfői ülés előtt helyben kiosztott és már más tartalmú előterjesztéssel írták felül.

Az államot képviselő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nyilatkozattételre kéri az egyre súlyosabb helyzetben lévő Alföldvíz Zrt. önkormányzati tulajdonosait, egyben szemet huny afelett, hogy a cég évek óta nem tud bérleti díjat fizetni a tulajdonos településeknek. Sajátos érvrendszerrel, megítélésük szerint ez a nemfizetés még nem veszélyezteti az önkormányzati feladatellátását.

Talán ennél is meredekebb, hívta fel a figyelmünket Miklós Attila (MSZP) békéscsabai ellenzéki önkormányzati képviselő, hogy az ITM és a nevében eljáró Nemzeti Vízművek Zrt. a szolgáltatás és a tulajdon tervezett átvétele ügyében folytatandó tárgyalásokon csak a legnagyobb önkormányzati tulajdonosokkal fog egyeztetni, kihagyva ebből nem kevesebb, mint 130 települést. Igaz, hogy tulajdonrészük éppen nem éri el a 25 százalékot, mégis érdekeik, javaslataik, meglátásaik teljes mellőzése aligha erősíti a cég átalakulása körüli bizalmat. Nagy valószínűséggel a települési tulajdonrészek ingyenesen kerülhetnek majd az állam tulajdonába, amely az önkormányzati ágazat további kiüresítésének újabb állomása lehet.

(Címlapképünkön: az Alföldvíz Zrt. szakszervezetének korábbi tüntetése a társaság egyik közgyűlése előtt. Fotó: a szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.