Ismét Orbán irodájához vonulna az Alföldvíz Zrt. szakszervezete

Kis-Magyarország

Nagy a felháborodás az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltató cégénél, a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-nél. Az ágazati átlag alatt keresnek a munkavállalók, ráadásul idén nem számíthatnak egyetlen fillér béremelésre sem. Ezért, ahogy azt már tavaly ősszel is tervezték, Orbán Viktor rezidenciájánál készülnek tüntetni. Közben az állam az önkormányzatok döntő többségével nem is akar egyeztetni, hogy ingyen megszerezze az Alföldvíz teljes tulajdonrészét.

Nem lát más kiutat a részben önkormányzati, részben állami tulajdonú Alföldvíz Zrt. szakszervezete, hogy felhívja a figyelmet munkavállalói szinte tarthatatlan helyzetére, így azt tervezik, hogy ismét elmennek Orbán Viktor miniszterelnök rezidenciájához, a Karmelita kolostorhoz, hogy ott demonstráljanak. Hosszú hónapok után a múlt csütörtökön találkozott a nagyobb részt Békés megyében, de Csongrád-Csanádban, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is szolgáltató víziközmű cég érdekvédelmi szervezetének vezetősége. Azért dühösek és elégedetlenek az 1200 főt foglalkoztató zrt. dolgozói, mert a kormányzat három évre terjedő, összesen 15 százalékos béremelési megállapodást kötött azokkal a vízszolgáltatokkal, amelyeknél az állam a tulajdonos.

Ez viszont nem vonatkozik részben önkormányzati, részben állami tulajdonban lévő cégre, ahol hosszú idő óta az ágazati átlag alattiak a keresetek. A negyedik legnagyobb honi víziközmű-szolgáltató cég hosszú évek óta súlyosbodó gondjairól a Narancs.hu többször hírt adott. Így beszámoltunk arról, hogy a rezsicsökkentés, a közműadó hogyan lehetetleníti el a céget. Miskéri László szakszervezeti vezető többször kifejtette érdeklődésünkre, hogy hosszú évek óta törvénysértés is sújtja az ágazatot. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény szerint, „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük”. A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva, törvénysértő módon a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kell alkalmazniuk a szolgáltatóknak. „Hol érvényesül a megtérülés elve?” – kérdezte Miskéri László. Díjbefagyasztás, majd rezsicsökkentés, vezetékadó, állami támogatás ígérete, majd annak be nem tartása – az elmúlt években, többek közt ezeket a terheket akasztották a cégek nyakába, amivel mindenki rosszul jár. Buknak az üzemeltetők, a tulajdonos önkormányzatok és a lakosság is.

A cég árbevétele mintegy 12 milliárd forint. Ám a tavaly szeptember 25-i békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés szerint gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára sodródott a gazdasági társaság, mert vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, a tavalyi veszteséget pedig 1,2 milliárd forint volt. Az egyre fenyegetőbb gazdasági és pénzügyi helyzetben a cég drasztikusan leszállította az alaptőkéjét és az államtól a túléléshez kevés, a pillanatnyi tűzoltáshoz elegendő 602 millió forintot kapott néhány hónappal ezelőtt. 

Miskéri László szakszervezeti vezetőtől megtudtuk, hogy immár harmadjára tervezik, hogy tiltakozásképp a kormányfői rezidencia elé vonulnak, ám ha ez megtörténik, akkor az augusztus végére, szeptember elejére tervezett akció a második ilyen lesz. Ugyanis 2019-ben a munkáltató azzal zsarolta meg az érdekvédelmi szervezetet, ha elmennek demonstrálni a volt Karmelita kolostorhoz és bérharcukat nem a cég keretein belül vívják meg, akkor nem lesz béremelés. Az érdekvédelem ekkor, kénytelen-kelletlen engedett.

A rezsicsökkentéssel és a céget sújtó egyéb elvonásokkal szabályosan kivéreztetik azokat az önkormányzatokat, amelyeknek még tulajdoni többségük van a víziközmű cégben. Így állítva elő azt a helyzetet, hogy önként, s ha lehet, pénzügyi ellentételezés nélkül mondanak le az állam javára fontos vagyonelemükről. Ezt erősíti a legnagyobb tulajdonos, a békéscsabai önkormányzat minapi közgyűlése is. A békési megyeszékhely közel 33 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a 451 ezer víz- és szennyvízellátását végző cégben.

Érdekes, de egyben jellemző, hogy

a közel háromnegyed év után ülésező békéscsabai közgyűlés múlt pénteken kézbesített, Alföldvíz Zrt.-vel kapcsolatos előterjesztéseit a hétfői ülés előtt helyben kiosztott és már más tartalmú előterjesztéssel írták felül.

Az államot képviselő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nyilatkozattételre kéri az egyre súlyosabb helyzetben lévő Alföldvíz Zrt. önkormányzati tulajdonosait, egyben szemet huny afelett, hogy a cég évek óta nem tud bérleti díjat fizetni a tulajdonos településeknek. Sajátos érvrendszerrel, megítélésük szerint ez a nemfizetés még nem veszélyezteti az önkormányzati feladatellátását.

Talán ennél is meredekebb, hívta fel a figyelmünket Miklós Attila (MSZP) békéscsabai ellenzéki önkormányzati képviselő, hogy az ITM és a nevében eljáró Nemzeti Vízművek Zrt. a szolgáltatás és a tulajdon tervezett átvétele ügyében folytatandó tárgyalásokon csak a legnagyobb önkormányzati tulajdonosokkal fog egyeztetni, kihagyva ebből nem kevesebb, mint 130 települést. Igaz, hogy tulajdonrészük éppen nem éri el a 25 százalékot, mégis érdekeik, javaslataik, meglátásaik teljes mellőzése aligha erősíti a cég átalakulása körüli bizalmat. Nagy valószínűséggel a települési tulajdonrészek ingyenesen kerülhetnek majd az állam tulajdonába, amely az önkormányzati ágazat további kiüresítésének újabb állomása lehet.

(Címlapképünkön: az Alföldvíz Zrt. szakszervezetének korábbi tüntetése a társaság egyik közgyűlése előtt. Fotó: a szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.