Ismét Orbán irodájához vonulna az Alföldvíz Zrt. szakszervezete

Kis-Magyarország

Nagy a felháborodás az ország negyedik legnagyobb víziközmű-szolgáltató cégénél, a békéscsabai központú Alföldvíz Zrt.-nél. Az ágazati átlag alatt keresnek a munkavállalók, ráadásul idén nem számíthatnak egyetlen fillér béremelésre sem. Ezért, ahogy azt már tavaly ősszel is tervezték, Orbán Viktor rezidenciájánál készülnek tüntetni. Közben az állam az önkormányzatok döntő többségével nem is akar egyeztetni, hogy ingyen megszerezze az Alföldvíz teljes tulajdonrészét.

Nem lát más kiutat a részben önkormányzati, részben állami tulajdonú Alföldvíz Zrt. szakszervezete, hogy felhívja a figyelmet munkavállalói szinte tarthatatlan helyzetére, így azt tervezik, hogy ismét elmennek Orbán Viktor miniszterelnök rezidenciájához, a Karmelita kolostorhoz, hogy ott demonstráljanak. Hosszú hónapok után a múlt csütörtökön találkozott a nagyobb részt Békés megyében, de Csongrád-Csanádban, Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun megyében is szolgáltató víziközmű cég érdekvédelmi szervezetének vezetősége. Azért dühösek és elégedetlenek az 1200 főt foglalkoztató zrt. dolgozói, mert a kormányzat három évre terjedő, összesen 15 százalékos béremelési megállapodást kötött azokkal a vízszolgáltatokkal, amelyeknél az állam a tulajdonos.

Ez viszont nem vonatkozik részben önkormányzati, részben állami tulajdonban lévő cégre, ahol hosszú idő óta az ágazati átlag alattiak a keresetek. A negyedik legnagyobb honi víziközmű-szolgáltató cég hosszú évek óta súlyosbodó gondjairól a Narancs.hu többször hírt adott. Így beszámoltunk arról, hogy a rezsicsökkentés, a közműadó hogyan lehetetleníti el a céget. Miskéri László szakszervezeti vezető többször kifejtette érdeklődésünkre, hogy hosszú évek óta törvénysértés is sújtja az ágazatot. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2012-es törvény szerint, „a víziközmű-szolgáltatás igénybevételéért fizetendő díjban a vízi közmű működtetésével kapcsolatos indokolt költségeknek meg kell térülniük”. A törvényi előírást figyelmen kívül hagyva, törvénysértő módon a 2011-es díjakat (-10% rezsicsökkentés) kell alkalmazniuk a szolgáltatóknak. „Hol érvényesül a megtérülés elve?” – kérdezte Miskéri László. Díjbefagyasztás, majd rezsicsökkentés, vezetékadó, állami támogatás ígérete, majd annak be nem tartása – az elmúlt években, többek közt ezeket a terheket akasztották a cégek nyakába, amivel mindenki rosszul jár. Buknak az üzemeltetők, a tulajdonos önkormányzatok és a lakosság is.

A cég árbevétele mintegy 12 milliárd forint. Ám a tavaly szeptember 25-i békéscsabai közgyűlésre készült előterjesztés szerint gyakorlatilag az ellehetetlenülés határára sodródott a gazdasági társaság, mert vesztesége 2019-ben meghaladta a 2,6 milliárd forintot, a tavalyi veszteséget pedig 1,2 milliárd forint volt. Az egyre fenyegetőbb gazdasági és pénzügyi helyzetben a cég drasztikusan leszállította az alaptőkéjét és az államtól a túléléshez kevés, a pillanatnyi tűzoltáshoz elegendő 602 millió forintot kapott néhány hónappal ezelőtt. 

Miskéri László szakszervezeti vezetőtől megtudtuk, hogy immár harmadjára tervezik, hogy tiltakozásképp a kormányfői rezidencia elé vonulnak, ám ha ez megtörténik, akkor az augusztus végére, szeptember elejére tervezett akció a második ilyen lesz. Ugyanis 2019-ben a munkáltató azzal zsarolta meg az érdekvédelmi szervezetet, ha elmennek demonstrálni a volt Karmelita kolostorhoz és bérharcukat nem a cég keretein belül vívják meg, akkor nem lesz béremelés. Az érdekvédelem ekkor, kénytelen-kelletlen engedett.

A rezsicsökkentéssel és a céget sújtó egyéb elvonásokkal szabályosan kivéreztetik azokat az önkormányzatokat, amelyeknek még tulajdoni többségük van a víziközmű cégben. Így állítva elő azt a helyzetet, hogy önként, s ha lehet, pénzügyi ellentételezés nélkül mondanak le az állam javára fontos vagyonelemükről. Ezt erősíti a legnagyobb tulajdonos, a békéscsabai önkormányzat minapi közgyűlése is. A békési megyeszékhely közel 33 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a 451 ezer víz- és szennyvízellátását végző cégben.

Érdekes, de egyben jellemző, hogy

a közel háromnegyed év után ülésező békéscsabai közgyűlés múlt pénteken kézbesített, Alföldvíz Zrt.-vel kapcsolatos előterjesztéseit a hétfői ülés előtt helyben kiosztott és már más tartalmú előterjesztéssel írták felül.

Az államot képviselő Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nyilatkozattételre kéri az egyre súlyosabb helyzetben lévő Alföldvíz Zrt. önkormányzati tulajdonosait, egyben szemet huny afelett, hogy a cég évek óta nem tud bérleti díjat fizetni a tulajdonos településeknek. Sajátos érvrendszerrel, megítélésük szerint ez a nemfizetés még nem veszélyezteti az önkormányzati feladatellátását.

Talán ennél is meredekebb, hívta fel a figyelmünket Miklós Attila (MSZP) békéscsabai ellenzéki önkormányzati képviselő, hogy az ITM és a nevében eljáró Nemzeti Vízművek Zrt. a szolgáltatás és a tulajdon tervezett átvétele ügyében folytatandó tárgyalásokon csak a legnagyobb önkormányzati tulajdonosokkal fog egyeztetni, kihagyva ebből nem kevesebb, mint 130 települést. Igaz, hogy tulajdonrészük éppen nem éri el a 25 százalékot, mégis érdekeik, javaslataik, meglátásaik teljes mellőzése aligha erősíti a cég átalakulása körüli bizalmat. Nagy valószínűséggel a települési tulajdonrészek ingyenesen kerülhetnek majd az állam tulajdonába, amely az önkormányzati ágazat további kiüresítésének újabb állomása lehet.

(Címlapképünkön: az Alföldvíz Zrt. szakszervezetének korábbi tüntetése a társaság egyik közgyűlése előtt. Fotó: a szerző felvétele)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.