Érdekesen indult a győri önkormányzat péntek délutánra meghirdetett sajtótájékoztatója. Az esemény apropója a Győri Ipari Park bővítése, illetve egy akkumulátorgyár esetleges odatelepülése volt, ami miatt bő fél éve tiltakoznak a Győrszentiván városrészben élők. A városháza most a tiltakozás hatására rendelt levegőszennyezettségi mérés első adatait ismertette. A sajtótájékoztatóra azonban több újságírót, így lapunk munkatársát sem akarták beengedni kezdetben arra hivatkozva, hogy csak írásos meghívó birtokában lehet bemenni az eseményre. (Hasonlóan járt az Ugytudjuk. hu és a kormánypárti Kisalföld tudósítója.) Végül valamennyi sajtóorgánumot beengedték, jóllehet az Ugytudjuk munkatársát egy ideig így is megpróbálták feltartóztatni. Ehhez képest némiképp viccesnek hatottak a polgármester szavai, aki úgy indította a sajtótájékoztatót: "Kértem, hogy minél szélesebb körben hívjanak meg mindenkit."
"Harminc éve kérik a szentivániak, amióta az ipari park elindult, hogy mérőállomást üzemeltessünk, ennek a beszerzése folyamatban van. Polgármesterként én vagyok az egyetlen, aki ezt komolyan vette" – mondta Dézsi Csaba András, Győr fideszes vezetője. (A győrszentiváni civilek adományokból csináltak saját mérést, ennek részeredményeiről szintén beszámoltunk.) A mostani adatokról szólva Magyar Imre, a Green Lab Magyarország Mérnöki Iroda Kft. szakértője elmondta: a benzol, a toluol, a etil-benzol, a xilolok, a kobalt, a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a szén-monoxid, a szálló por többféle frakciója, az ózon, a formaldehid, illetve a nehézfémek (higany, ólom, kadmium, nikkel) és a bez(a)pirén jelenlétét, illetve mennyiségét mérték Győrszentiván két pontján kétszer két héten át, 2022 novembere és 2023 márciusa között. Hangsúlyozta: a levegőminőség állapotának megítéléséhez egy éven keresztül, négyszer két héten át tartó mérés szükséges, vagyis ez még csak tájékoztató jellegű részeredmény. A szakember ismertetése szerint a kén-dioxid esetén az egészségügyihatárérték-túllépés az egyik helyszínen két esetben, a szálló por esetén egyszer, a 3, 4 benz(a)pirénnél háromszor, a másik helyszínen négyszer fordult elő. A formaldehid az egyik egy ponton hatszor, a másikon négyszer lépte túl a tervezési irányértéket.
A kén-dioxid határértéken túli jelenlétéről a polgármester kérdésére Magyar Imre elmondta: ennek gyaníthatóan a fűtéshez van köze. A fosszilis tüzelőanyagok között ugyanis vannak magasabb kéntartalmú anyagok, jellemzően a kőolaj- és fatüzelésben, a hulladékégetésben. A benz(a)pirén, (amely rákkeltő szénhidrogén), minden szerves anyag égése során keletkezik, ha nincs elég oxigén. A formaldehid pedig a bútorgyártás során keletkezik, a ragasztóanyagok tartalmazzák. "A beltéri formaldehid-koncentráció mindenkinél elég magas lehet, ha új bútort vásárolt" – mondta Magyar Imre.
Itt érdemes visszaidézni, hogy Lautner Péter Ottó, a civilek szakértője márciusban azt mondta: az ő mérésükben a formaldehid "elég megnyugtató módon a tervezési irányérték 50 százaléka alatt található". A civilek mérésének adataiból az is látszik, hogy a levegőben lévő finom porral "van egy kis baj": akad egy-két olyan nap, amikor ez határérték-közeli. Emellett igazából nagy probléma nincs, leszámítva bizonyos nehézfémeket. De ennek szezonális oka is lehet: a vegyes tüzelésű fűtés révén kerülhetnek ilyen fémek a légkörbe, mert a szén-, illetve fatüzelés során keletkező pernyében is megtalálhatóak. Valószínű, hogy az idei mérés másik három negyedéve során ezekből nem lesz ekkora kibocsátás, ha mégis, "akkor viszont lehet nyomozni, mert valamilyen ipari forrás lapul meg mögötte" – mondta Lautner Péter Ottó.
A Narancs.hu arról kérdezte a polgármestert, illetve Sík Sándor győrszentiváni fideszes képviselőt, hogy a győrszentiváni orvosok által tavaly szeptemberben elmondott, a daganatos és asztmás betegségek helyi növekedéséről tanúskodó adatokat kivizsgálták-e, illetve történt-e bármilyen intézkedés. "Azonnal megkérdeztem a főispáni hivatalt, történt-e hivatalos bejelentés az adott orvosok részéről Győr városában, és az a sajnálatos tény, hogy nem történt" – mondta Dézsi Csaba András. Szerinte etikai problémákat vet fel, hogy valaki nyilvános fórumon nem alátámasztott adatokkal "szakmai szempontból értékelhetetlen véleményt mond, ezzel ijesztgeti a lakosságot, és ezt nem jelenti a hivatalos szerveknek". Hozzátette, ezt egy háziorvosnak nem kötelessége jelenteni, így ez inkább orvosetikai kérdés. Dézsi Csaba András szerint az asztmás és daganatos betegségek száma növekvőben van az egész világon. A polgármester azt mondta: az önkormányzat fel fogja mérni, hogy alakultak ezek a tendenciák Győr területén, aztán összevetik ezt egy Győrhöz hasonló nagyváros adataival.
Arra is rákérdeztünk: tisztázták-e, hogy ezek az adatok, (függetlenül attól, hogy bejelentették vagy sem), valósak-e, vizsgálták-e a konkrét számokat. "Nincsenek adatok, itt bemondott tendenciák vannak" - válaszolta Dézsi, aki szerint ez csak pletyka. Sík Sándor elmondta: tavaly decemberben fordult a tisztiorvosi szolgálathoz, de adatigénylését azzal tagadták meg, hogy ilyen adatokkal nem rendelkeznek. Ugyanakkor szerinte "állítólag a statisztikai hivatalnál meg lehetett volna nézni," de ez nem történt meg. Sík Sándor hozzátette, kapott olyan adatot az egyik háziorvostól, hogy a légzőszervi megbetegedésekben tényleg volt duplázódás. A képviselő szerint a koronavírus-járványnak is betudható a növekedés, mivel az a gyerekeknél is okozhatott felső légúti hurutot. De a szám növekedése mögött az is lehet, hogy az iskolában megduplázódott a gyermeklétszám. A helyi fideszes képviselő szerint Győrszentiván lakosságának korábban több mint a fele a vagongyárban és más helyi üzemekben dolgozott, s a korábbi időszakokban még nem voltak elterjedve a szűrőberendezések, ez is okozhat daganatos megbetegedéseket.
A kardiológus osztályvezető főorvosként is dolgozó polgármester szerint attól is emelkedhet a daganatos betegségek száma, hogy javul a diagnosztika, vagy egy kampány hatására többen mennek el szűrővizsgálatra. "Attól függ, mi lenne a kérdésben, pontosan hogyan van megfogalmazva" – válaszolta Sík Sándor arra a felvetésünkre, támogatná-e, hogy a győrszentiváni lakosság ugyanúgy szavazhasson az ipari park bővítéséről, az akkugyár odatelepüléséről, mint a győri marcalvárosi lakótelepen élők a közösségi kert létesítéséről. (A városrészben több mint félezer négyzetméteres területen közösségi kertet alakítanának ki, melynek hat négyzetméteres miniparcelláin kertészkedhetnének az arra jelentkezők. A helyiek egy része azonban nem támogatja a kezdeményezést.) Sík Sándor a Gipz (különösen veszélyes, fertőzés-, tűz-, robbanásveszélyes, bűzös, nagy zajjal járó tevékenység végzésére alkalmas) övezetté nyilvánítást nem támogatja. "
Akkumulátorgyárat nem tudok nagyon támogatni a magam részéről"
– mondta. "De ha idejön egy szilárdtest-akkumulátorgyár, ami körülbelül harmadannyi súlyú, teljesen más technológia, nincs vele semmi gond, akkor lehet, hogy támogatható" – állította a képviselő, aki nem szeretne bűzt a területen. "Ha ide akar jönni mondjuk egy állatifehérje-feldolgozó üzem, nyilvánvaló, hogy támogatnék egy népszavazást. hogy ne jöjjön ide, mert szagoltuk húsz éven keresztül a döggyárként elhíresült üzemet" – zárta gondolatait Győrszentiván fideszes képviselője.
A győrszentiváni akkumulátorgyárral kapcsolatos valamennyi cikkünket ide kattintva olvashatja el.
