Az akkugyár elleni hétfői tüntetés után a szerdai rendezvényen a szakértőké, az adatoké volt a terep. Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő szerint a bővítésre szánt, Gipz-besorolású (különösen veszélyes, fertőzés-, tűz-, robbanásveszélyes, bűzös, nagy zajjal járó tevékenység végzésére alkalmas) övezetté minősített területen az ipari üzemek mellett okoskamion-parkolót, hulladékhasznosítót és logisztikai központot akarnak létesíteni. A szakértő hozzátette: ezeknek a beruházásoknak a hatásait nem külön-külön, hanem együtt kell vizsgálni. Az ipartelepítés mellékhatásaként említette Kun Zoltán a felmelegedést csökkentő zöldfelületek fogyását, a városi hősziget jelenségét. Ugyanazon a napon mértek a győri Püspökerdőben 23, 3, az Audi ipari területén pedig 42, 8 fokot – mondta.
Balog-Farkas Renáta ügyvéd, a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) jogi szakértője a fórumon elmondta: a helyi lakosság közel ezer írásbeli véleményt adott be, de azokra csak sablonválasz érkezett. 5585-en írták alá a Győri Ipari Park bővítését, illetve Gipz-övezetté nyilvánítását ellenző, a termőföldek megmaradását és levegőtisztaság-mérő állomás telepítését, évenként zajmérést kérő petíciót. Ebből semmi sem teljesült eddig, hiszen az övezeti besorolás megváltoztatása továbbra is folyamatban van, az állandó légszennyezettség-mérést csak az ipari park bővítésének költségvetéséből akarják megvalósítani, vagyis nem állítják le a bővítést. A termőföldek kisajátításához már hozzájárult az önkormányzat, a tavaly novemberben és decemberben elvégzett időszakos mérések adatait pedig nem adták ki, hiába kérték a civilek. Az ipari park bővítésével kapcsolatos ügyekben eljárási hibák miatt a civilek törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a kormányhivatatalnál.
Szabó Andrea, a SZÖSZ elnöke arról beszélt hogy az adománygyűjtésükből összejött több mint 16 millió forintból elkezdték a levegőszennyezettség-mérést. "Az első mérési szakasz lezárult, de átfogó képet csak a negyedik alkalom után lehet majd látni" - fogalmazott Szabó Andrea. Lautner Péter Ottó levegőtisztaság-védelmi szakértő is így látta. Mivel a legfrissebb mérésekből mind az önkormányzat, mind a civilek által rendeltből "még csak egyetlenegy mérési ciklus ment le a négyből, tehát ezeknek a kiértékelése bizonyos fokú bátorságot igényel" – bocsátotta előre. A korábbi, 2018-as mérési eredmények "kiváló", illetve "jó" minősítést kaptak. "Egyedül a formaldehidnél van egy »megfelelő« tétel. Ennek alapján mit lehet mondani? Hát nem azt, hogy Szentiván levegője kiváló. Nagyon jó ez a levegő, de a formaldehid miatt a település levegőjére azt kell, hogy mondjuk: bizony csak megfelelő minősítésű lenne – ha a formaldehidre lenne határérték" – mondta Lautner Péter Ottó. A mostani mérésben viszont a formaldehid "elég megnyugtató módon a tervezési irányérték 50 százaléka alatt található" – tette hozzá a szakértő.
A friss adatokból az is látszik, hogy a levegőben lévő finom porral szintén "van egy kis baj": akad egy-két olyan nap, amikor ez határérték-közeli. Emellett igazából nagy probléma nincs, leszámítva bizonyos nehézfémeket. De ennek szezonális oka is lehet: a vegyes tüzelésű fűtés révén kerülhetnek ilyen fémek a légkörbe, mert a szén-, illetve fatüzelés során keletkező pernyében is megtalálhatóak. Valószínű, hogy az idei mérés másik három negyedéve során ezekből nem lesz ekkora kibocsátás, ha mégis, "akkor viszont lehet nyomozni, mert valamilyen ipari forrás lapul meg mögötte" – mondta Lautner Péter Ottó.
"A talajvíz-vizsgálat is jól halad. 62 kútból vett mintát a civil közösség egyik szakembere, hogy meghatározhatóak legyenek azok a területek, ahol a legzavarosabb, leghabosabb, legsárgább a kútvíz. Ez a vizsgálat ahhoz járult hozzá, hogy meg lehessen határozni a közterületi vízvételi pontokat, ahol a fúrás március 23-án el is kezdődik. Az eredmény áprilisban várható" – számolt be a SZÖSZ elnöke.
A hallgatóságból a legelső kérdést Sík Sándor, Győrszentiván kormánypárti önkormányzati képviselője kapta. Azt kérdezték tőle, mi a helyzet az önkormányzati mérés eredményével, miért nem hozzák nyilvánosságra. Sík erre azt felelte: tudomása szerint a polgármester meg akarja várni, amíg az egész éves eredményeket részletesen kiértékelik, utána szeretné azt megosztani a nyilvánossággal. Erre Szabó Andrea SZÖSZ-elnök azt a kérdést tette fel a helyi politikusnak: ha ez a helyzet, akkor miért nem ezt válaszolta adatigénylésükre az önkormányzat, ahelyett, hogy azt állították, nem ők az adatkezelők. Sík Sándor úgy vélte, ez lett volna a helyes válasz, ő is ezt javasolta, de nem hallgattak rá.
Pollreisz Balázs, az ellenzéki összefogás listájáról az önkormányzatba jutott MSZP-s képviselő is hozzászólt: a helyi választási bizottság nevetséges indokkal utasította el a népszavazási kezdeményezését. A testület szerint a kérdése – "Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?" – nem elég egyértelmű. Ez némi derültséget váltott ki a hallgatóságból. Javaslatát pedig, hogy Győrbe ne jöhessen akkumulátorgyár, az önkormányzatnál egyebek között olyan formai kifogással dobták vissza, hogy nem színesben, hanem fekete-fehérben lett kinyomtatva. Ezt követően a közönség egyik tagja azzal vádolta az ellenzéki képviselőt, hogy pártpropagandát folytat. A jelen lévők nagyobbik része azonban Pollreisz védelmére kelt, lehurrogva a felszólalót.
Gödön 50-100 méterre is vannak lakóházak a Samsung-akkumulátorgyártól. Különösen éjjel jelentős a zaj, emiatt sokan nem tudnak pihenni. Akkreditált méréssel is kimutatták a zajterhelést, de semmilyen eredményt nem tudtak a civilek elérni a zajcsökkentés érdekében. 14 méter mélyen találtak olyan oldószert a talajvízben, amit a gyár is használ, de a hatóság azt kérte tőlük, igazolják, hogy honnan jön a szennyezés.Tűz- és katasztrófavédelmi szabálysértések miatt 39-szer kapott büntetést a gyár, "de a kifizetett bírság töredéke a megtermelt profitnak" – ismertette a fórumon Bodnár Zsuzsa, a Göd-ÉRT Egyesület elnöke, az Átlátszó újságírója, aki számos cikkben foglalkozott az akkumulátorgyárakkal. Elmondta azt is: a gödi Samsungnál dolgozó 6000 munkavállaló fele külföldi. Romániából vagy Kínából, illetve más ázsiai országból jött. Műszakváltáskor az őket szállító buszok okoznak dugót a kisvárosban.
