Akkugyár nélkül is nőttek Győrszentivánon a daganatos és asztmás megbetegedések a helyi orvosok szerint

  • Papp László Tamás
  • 2023. március 28.

Kis-Magyarország

A győri városrész egészségügyi mutatói jelenleg is okot adhatnak az aggodalomra. Az adatokat máshogy értelmezi a fideszes polgármester és az önkormányzati képviselő, máshogy a civilek. A helyi tisztiorvosi hivatalt magában foglaló kormányhivatal nem válaszolt az ügyben feltett kérdéseinkre. Megpróbáltunk utánajárni, mi lehet a riasztó adatok hátterében. 

Győrszentivánon kiugróan magas a daganatos és a légúti megbetegedések aránya – hangzott el egy tavaly szeptemberi, a Győri Ipari Park bővítéséről szóló lakossági fórumon. A rendezvényt azért tartották, mert hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt hírek szerint a családi házas, kertvárosi rész közelében, termőföldek átminősítése révén akkumulátorgyár települne. Kovács Györgyi Beáta háziorvos ezen a fórumon arról beszélt: az elmúlt két évben 20-30 százalékkal nőttek a daganatos megbetegedések. Petrovicz Éva győrszentiváni gyermekorvos szerint 2019-ben még csak 58, 2021-ben viszont már 107 igazoltan asztmás gyerek volt az ő körzetében. Minderre akkor Dézsi Csaba András, Győr kormánypárti polgármestere úgy reagált, nem tud olyan hivatalos vizsgálatról, ami azt támasztaná alá, hogy az elmúlt hét évben 20-30 százalékkal nőtt volna Győrszentivánon a daganatos megbetegedések, illetve az elmúlt két évben megduplázódott volna az asztmás gyermekek száma. (A polgármester és a daganatos betegségek számát említő orvos két különböző periódusról beszélt: hét, illetve két évről.)

A tisztánlátást nem segíti, hogy az ÁNTSZ nem rendelkezik ilyen adatokkal. Sík Sándor, Győrszentiván fideszes önkormányzati képviselője ugyanis megkereste a szolgálatot, de azt a választ kapta a helyi tisztiorvosi hivatalt magában foglaló kormányhivataltól, hogy nem rendelkeznek erre vonatkozó adatokkal. A képviselő Kovács Györgyi Beátánál rákérdezett az adatok forrására, így kiderült, az orvos saját feljegyzéseiből származnak. Szabó Andrea, a Szentiváni Öko Szeglet (SZÖSZ) elnöke ugyanakkor lapunknak arról beszélt, Petrovicz Éva gyermekorvosnak a győrszentiváni Körtértől a Nagyhegyig terjedő praxisában 2019-ben 57, 2021-ben viszont már 108 volt a pulmonológiai gondozásos esetek, illetve kezelés alatt állók száma, ami majdnem kétszeres emelkedés. "Tavalyelőtt az ilyen betegek már a praxis létszámának a 10 százalékát tették ki" – mondta a SZÖSZ elnöke. "Simon Edina gyermekorvos telepi részen elhelyezkedő praxisában ugyanez a szám 2019-ben 51, 2021-ben viszont már 67, tehát itt szintén növekedésről beszélhetünk" - mondta Szabó Andrea. Kerestük Kovács Györgyi Beátát, illetve Petrovicz Évát is, de nem kívántak nyilatkozni. A Győri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályának ugyancsak írtunk, de nem válaszoltak megkeresésünkre.

Az ipari üzemek nem tesznek jót a városrész levegőjének

Egy, a helyi egészségügyi viszonyokkal, adatokkal foglalkozó, lapunknak név nélkül nyilatkozó forrásunk azonban megerősítette: valóban körülbelül 20 százalékkal nőttek a daganatos megbetegedések Győrszentivánon az elmúlt években. Ez a tendencia azonban nemcsak Győr ezen részén tapasztalható: a megyeszékhely más városnegyedeiben dolgozó orvosok közül is van, aki aki hasonló gyarapodást észlel. "Sajnos az a gond, hogy minden orvos csak a saját praxisa adatait ismeri; volt ugyan próbálkozás rá, hogy a kórházi adatok alapján területi eloszlást vizsgáljanak, de ez adatvédelmi okok, illetve kapacitáshiány miatt végül meghiúsult. Minden háziorvos évente kötelezően jelenti a betegségekre vonatkozó statisztikát az önkormányzatnak, illetve a KSH-nak, ezekhez az adatokhoz a helyi tisztifőorvosi hivatal is hozzáfér. Hogy az ÁNTSZ ezzel mit kezd, nem tudni, de mivel súlyos emberhiánnyal küzdenek, valószínűleg nem képesek ezeket az adatokat gyorsan feldolgozni, elemezni" – mondta a szakember.

Véleménye szerint Győrszentiván közelében, az ipari parkban működő cégek tevékenysége és a megbetegedések növekedése között bizonyítható, direkt összefüggést jelenleg nem lehet kimutatni.

Pont azért kellene állandó mérőállomás, hogy kiderüljön, pontosan mennyi a környezetszennyezési terheltség, illetve az abból fakadó egészségügyi kockázat.

Győrszentivánt az ipari üzemek, illetve az azok miatti elkerülő útszakasz, az ottani kamionforgalom legalább kétharmad részben körbeveszi, tehát az emiatti környezeti, egészségügyi terheltség az átlagnál valószínűleg nagyobb. Az illegális hulladékégetésről nem is beszélve, amivel időnként egyes helyi lakosok a település légterét mérgezik. Ez a daganatos betegségeken kívül főleg szív-, és érrendszeri megbetegedéseket, valamint idült légúti gyulladást okozhat, tette hozzá forrásunk.

Vita egy vizsgálat eredményéről

Győrszentiván északi részén 2018-ban történt epidemiológiai vizsgálat. "Ez nem tárt fel semmilyen kedvezőtlen tendenciát" – mondta Sík Sándor. Dézsi Csaba András korábban ugyanerre a vizsgálatra hivatkozva bizonygatta: "nincs kockázatemelkedés a hatásterületen sem a kontrolltelepülésekhez sem az országos átlaghoz viszonyítva: sem az általános halandóság, sem a daganatok, sem a tüdőrák, sem a légúti betegségek okozta halálozás, sem pedig a vizsgált megbetegedések (asztma, allergiás bőrbetegségek, daganatok, krónikus obstruktív tüdőbetegségek) tekintetében".

Ezzel ellentétesen nyilatkozott a vizsgálat előkészítésének egyik résztvevője. "A Győrszentivánon élők egészségi állapotának mutatójaként azért nem releváns az epidemiológiai mérés eredményét a Győri Ipari Park bővítésére kijelölt területtel kapcsolatba hozni, és rá hivatkozni, mert ebben a vizsgálatban nem vett részt győrszentiváni lakos" - mondta a Narancs.hu-nak Vaderna Margit, aki a Zölderő Környezetvédő és Szépítő Egyesület tagjaként vett részt az akkori vizsgálatban. "Az érintett háziorvosok 2018. november-december folyamán levélben fordultak a kijelölt területből az ő körzetükbe tartozókhoz, felajánlva nekik vizsgálati időpontokat. Szentiváni területből mindössze egy páciens tartozott a háziorvos körzetébe, aki nem vállalta az önkéntes vizsgálatban való részvételt"  - fogalmazott Vaderna Margit. A civil szervezeti tag arról is beszélt lapunknak 2018-ban négy alkalommal volt kéthetes ún. imissziómérés a győrszentiváni Sugár út 40-42.  alatti helyszínen, az óvodánál. Többször irányérték-túllépést tapasztaltak rákkeltő anyagokból (benzapirén, formaldehid). Az önkormányzat 2022 novemberében kezdte el újra a méréseket, miután négy év telt el a környezetre és az egészségre káros anyagok mérése nélkül. 

Az akkugyár ronthat a helyzeten

Ahogy azt lapunk korábban megírta, az ipari park bővítésével kapcsolatban a civilek is rendeltek újabb méréseket. Az OMSZ Referencia Laborja által végzett légszennyezettségi mérés első szakasza lezárult, de átfogó képet csak a negyedik alkalom után lehet majd látni. Lautner Péter Ottó levegőtisztaság-védelmi szakértő egy múlt heti győrszentiváni lakosági fórumon a részeredményekről azt mondta, a formaldehid "megnyugtató módon a tervezési irányérték 50 százaléka alatt található" , viszont bizonyos bizonyos nehézfémekkel  van némi probléma. De ennek szezonális oka is lehet: a vegyes tüzelésű fűtés révén szintén kerülhetnek ilyen fémek a légkörbe, mert a szén-, illetve fatüzelés során keletkező pernyében is megtalálhatóak. Valószínű, hogy az idei mérés másik három negyedéve során ezekből nem lesz ekkora kibocsátás, ha mégis, "akkor viszont lehet nyomozni, mert valamilyen ipari forrás lapul meg mögötte" – tette hozzá a szakember.

Ezt a helyzetet egy akkugyár jó eséllyel tovább súlyosbíthatja a tiltakozók szerint. Az akkugyárak számos környezetvédelmi aggályt vetnek fel. Januárban az Átlátszó számolt be róla, hogy a gödi akkumulátorgyár közelében lévő kutakban "olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak". Szabó Andrea szerint a helyi ivóvízbázisokat is súlyosan terheli egy akkumulátorgyár. "Ennek a tevékenységnek hatalmas a vízigénye, ráadásul a kézmosásra vagy fürdésre már felhasznált úgynevezett szürkevíz erre nem alkalmas. Tavaly maga Palkovics László akkori miniszter ismerte el, hogy az akkumulátorgyártásban a frissvizet kell alkalmazni  – idézte a korábbi kormánytag 2022 májusában tett kijelentését a SZÖSZ elnöke.

A győrszentiváni akkugyárral kapcsolatos cikkeink ide kattintva érhetők el.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.