A hevesi megyeszékhelyen évek óta téma egy új hajléktalanszálló megépítése. A fedél nélküliek ellátását jelenleg egy romos, az előírásoknak már csak nehezen megfelelő, ideiglenes engedéllyel rendelkező épületben végzik, de egy uniós pályázati forrás most megoldást jelenthetne a problémára. Már ha a helyszínnek kinézett városrész lakói is így akarnák.
Évek óta próbálják
Az egri önkormányzat 2008-ban döntött a már akkor is a Felnémet városrészbe tervezett új szálló megépítéséről. Ekkor be is nyújtották az erről szóló dokumentumokat egy akkor kiírt EU-pályázatra, ám 2009-ben kiderült, hogy nem nyertek, így hiábavaló volt az időközben elindított tiltakozó aláírásgyűjtés. Majd 2011-ben is pályáztak, de akkor sem jártak sikerrel, vagyis a döntéshozók tartaléklistára tették a hevesi megyeszékhely tervét. Aztán 2014-ben napvilágot látott, hogy mégis megépülhet a hajléktalanszálló, ehhez 180 millió forint uniós pénzt nyertek, ám ekkorra már a 2008-as számításokhoz képest a kivitelezés költségei nagyjából 120 millió forinttal megemelkedtek, így a városvezetők elálltak a szándéktól.
| ||
Végül 2015-ben kiderült, ha visszamondják a már sikeres pályázatot, akkor később büntetésként 180 millió forinttal kevesebb forráshoz juthatnak a központi költségvetésből, így Habis László polgármester idén februárban aláírta a támogatási szerződést, amelyben egyebek közt az is szerepel, hogy néhány hónap alatt, október végére végezniük is kell a nagyjából 300 millió forintba kerülő kivitelezéssel. És ezzel el is szakadt a cérna sok felnémeti lakosnál.
Elutasítják a fedél nélkülieket
Mindez ugyanis olyannyira kiverte a biztosítékok az Eger északi részén található városrészben, hogy mára már a megyeszékhelytől való elszakadást fontolgatják.
Sőt! Februárban és márciusban is tartottak a témában egy-egy lakossági fórumot, és közel kétezer aláírást is összegyűjtöttek a hajléktalanszálló telepítése ellen.
Az első, február 27-én tartott fórumon a városvezetés részéről még nem jelent meg senki – az önkormányzattól egy csoportvezető próbálta csillapítani a kedélyeket, mérsékelt sikerrel –, de a március 20-án rendezett összejövetelen már ott volt Felnémet önkormányzati képviselője, Eger egyik fideszes alpolgármestere is. (A fórumot szervező egyesület meghívta Habis László polgármestert is, ő azonban nem jelent meg.) Rázsi Botond nem hogy nem tudta meggyőzni korábbi választóit a hajléktalanok befogadásáról, de úgy tűnt, a helyieknek adott válaszai tovább hergelték a már alapból is elutasító ottaniakat.
A felnémetiek úgy látják, az önkormányzat Eger „szemétlerakójaként” tekint a városrészre. A lakosok a pénteki egri fórumon is kifogásolták: velük a hajléktalanszálló megépítéséről ugyan senki nem egyeztetett, sőt, érvként hangzott el az is, hogy feltételezésük szerint a kertvárosi jelleggel is rendelkező Felnémeten csökkenne a közbiztonság és az ingatlanok értéke is. Még akkor is tiltakoznak, ha tudják, a nehéz sorsúakat is el kell látni, de úgy vélik, erre a város más pontján kellene megfelelő ingatlant találnia az önkormányzatnak. Az amúgy múlt pénteken rendezett fórumon – amely abban az iskolában volt, ahol korábban épp Rázsi volt az igazgató – az alpolgármester felsorolt egy rakás olyan, összesen több milliárd forint értékű fejlesztést, amelynek az utóbbi időkben a felnémetiek örülhettek, illetve kilátásba helyezett újabb beruházásokat is. Időközben azért kijelentette: a döntés már megszületett, a hajléktalanszálló meg fog épülni.
Ezután már gyakorlatilag senkit nem érdekelt az alpolgármester mondandója. A felszólalók sorra hangoztatták, hogy nem hagyják megépülni a szociális intézményt, ha kell, a munkagépek elé állnak(!). Többen hangsúlyozták, hogy a felnémetiek nem kirekesztők, de nem akarnak fedél nélkülieket a környékükön, volt olyan is, aki a gyermekét féltené tőlük. Végül előjöttek a szélsőségesebb megnyilvánulások, hiszen akadtak, akik kijelentették: a hajléktalanok megjelenése a bűnesetek megnövekedésével is járhat, és jelentősen rontják a városrész képét. A hozzászólók több olyan korábbi hírt is felelevenítettek, amely arról szolt, hogy egyes hazai városokban hajléktalanok gyilkoltak. Egy nyugalmazott rendőr pedig azzal hergelte a népet, hogy szerinte egyértelmű, a fedél nélküliek körében sok a börtönből kikerült, a társadalomból végül kitaszított bűnöző.
| ||
A közhangulatnak az sem tett jót, hogy Rázsi Botond kijelentette: ha Felnémet az Egertől történő elszakadását kezdeményezi, akkor veszélybe kerülhetnek az oda tervezett önkormányzati beruházások is. Bár ő arra utalt, hogy a jelenlegi városrész önálló községként már a megyei fejlesztési alapból kapja majd a támogatásokat, ezt a fórumon megjelentek jelentős része zsarolásnak tekintette. Rázsi Botondtól a fórum után megkérdeztük, mit gondol az indulatos reakciókról. Ezzel kapcsolatban a politikus így nyilatkozott: „Pedagógusként megértem, átérzem az emberek indulatát, félelmeiket, de hiszem, hogy ez egy tanulási folyamat is a toleranciáról, a felelősségvállalásról és a közös megoldáskeresésről, amihez partnereket keresek a felnémetiek között.”
A helyi Jobbik is hergel?
A szervező Felnémeti Lokálpatrióta Egyesület – amelynek tagja az alpolgármester is – egy korábbi levelében azt is szerette volna megtudni az önkormányzattól, hogy a városrészben működő vállalkozások és a lakosok összesen mekkora összegű adót fizetnek be évente Eger kasszájába.
A város adóirodájának vezetője szerint ezt nem lehet egyértelműen meghatározni, de Korsós László nagyjából 80 és 160 millió forint között lőtte be Felnémet adópotenciálját. Mindez ezért is lehet lényeges kérdés, mert a fórum végén arról döntöttek a helyiek, hogy létrehoznak egy bizottságot, amely megvizsgálja, hogyan válhatna le Felnémet Egertől. Az elszakadást kezdeményezők egyebek közt a településrész határában működő több élelmiszerlánc egy-egy üzlete és az eddig még kihasználatlan ipari park bevételeit is figyelembe véve úgy vélik, több maradna a kasszában, ha külön folytatnák. A nagyjából 4500-5000 fős városrész egyébként 1961 előtt külön településként volt bejegyezve, akkor vonták össze a hevesi megyeszékhellyel.
Helyi forrásaink szerint az elmérgesedett helyzethez a helyi és az országos Jobbikhoz köthető személyek is hozzájárulhattak, bár a Felnémeti Lokálpatrióta Egyesület vezetői többször hangsúlyozták, hogy politikamentes törekvésről van szó.
Azonban már a tavalyi önkormányzati választások során Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő, a szélsőjobboldali párt akkori egri polgármesterjelöltje is azzal kampányolt, ha megkapná a szavazatok többségét, a megyeszékhely vezetőjeként is segítené, hogy a városrész elszakadhasson. Ugyanezzel próbált minél több szavazót megnyerni Felnémet önálló képviselőjelöltje, Hamza István a voksolás előtt terjesztett programismertetőjében is megemlítette az elszakadási törekvéseket. Szintén ebben a dokumentumban szerepel a fórumokon is gyakran hangoztatott kifejezés, miszerint Felnémet Eger „szemétlerakója”. Végül Hamza István is tagja lett annak, a legutóbbi fórum végén alapított bizottságnak, amely a városrész elszakadásának lehetőségeit vizsgálja.
Új hely kell a hajléktalanoknak
Az egyértelmű, hogy Egernek megoldást kell találnia a hajléktalanok elhelyezésére. A belváros szélén található jelenlegi szálló túlzsúfolt és már nagyon lestrapált. Az intézmény háromféle szolgáltatást nyújt a rászorulóknak: éjjeli menedékhelyként, átmeneti szállóként és ápolói gondozói otthonként működik a mintegy 70-80 hellyel rendelkező központ. Becslések szerint a szálló az Egerben élő hajléktalanok mintegy felét tudja ellátni, bár sokan nem hajlandók elfogadni a segítséget. Az önkormányzat tájékoztatása alapján az új hajléktalanszállót egy korábbi irodaház felújításával alakítanák ki, az egyre rosszabb állapotban lévő ingatlant 2008-ban 70 millió forintért vette meg a város. A kétszintes épületben 90 férőhelyet biztosítanának, amely egyharmada lenne az ápoló-gondozó részleg, itt azok kapnának helyet, akik bentlakásos gondozásra szorulnak. A tervek között szerepel még 10 átmeneti szálláshely és nagyjából 50 ágy, amely menedékhelyként szolgálna. Az új szállón lennének még szobák a betegeknek, az orvosoknak, a nővéreknek és a gondozóknak, de terveznek ebédlőt, közösségi és szociális helyiséget is.
| ||
Mint ahogy azt fentebb is írtuk, a felnémetiek kifogásai között szerepelt egyebek közt az is, hogy a fedél nélküliek megjelenésével csökkenne a közbiztonság és az ingatlanok értéke is. Tudomásunk szerint az Egri Rendőrkapitányságnak nincsenek adatai arról, hogy a városban mennyi bűneset köthető a hajléktalanokhoz. A jelenlegi szálló környékén élők elmondása szerint kissé ugyan rontja az utca és az ottani közterek képét a sok hajléktalan, de az ingatlanok értékére ez nincs különösebb befolyással. „Volt már, hogy a gyerektől próbált koldulni vagy ételt kérni egy-egy hajléktalan, de erőszakos esetekről nem tudunk” – mesélte az egyik környéken élő egri. Egy másik hölgy a magyarnarancs.hu-nak azért megjegyezte, az utca képét legalább annyira rombolja a már romos szálló képe, mint néha az ott lakók. Hangsúlyozta: látni olyakor részeg lecsúszottakat, de egy-két kósza beszólogatáson kívül nem tapasztalt semmi veszélyeset.
Túl messze lenne a városközponttól
A történelmi belvárosban kolduló hajléktalanok közül érdeklődésünkre többen azt mondták, ők nem járnak be a szállóra, csak ha már nagyon hideg van. Egyikőjük egy temető szélén, egy másik férfi pedig egy parkban talál menedéket az év jelentős részében. Kérdésünkre, miszerint tudják-e, hogy új szálló építését tervezi az önkormányzat, azt mondták, hallottak róla. De kijelentették, csak akkor mennének oda, ha betegek, vagy ha nem tudják sehol meghúzni magukat.
A város szociális ellátásában dolgozó helyi forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy nem feltétlenül a felnémeti tiltakozók érvei miatt érdemes átgondolni az új hajléktalanszálló építését. Mint hangsúlyozta, kétség sem férhet az intézmény szükségességéhez, és örül annak, hogy egy jelentősnek mondható forrás áll a város rendelkezésére, de szerinte több szempontból is hiba lehet Eger legszélére „száműzni” a fedél nélkülieket. Egyebek közt azért, mert így a nehéz sorsúak 4-5 kilométerre lesznek a belvárostól, ahol jelenleg a többségük még tud koldulni és az éttermek vagy a piac melletti kukákból számukra hasznosítható élelmet találni. Ezenkívül az új szálló környékén sok a pince, félő, hogy odatelepülnének napközben, így a jelenleginél is nagyobb feszültség alakulhat ki a lakók és a hajléktalanok között. A külvilágtól történő teljes elszeparálódás sem tesz jót azoknak, akik így már szinte alig fogják látni, hogy milyen a dolgozó és boldoguló emberek élete. Ezáltal tovább csökken az eddig sem túl nagy esélye annak, hogy valahogy esetleg visszakapaszkodjanak.
Mindenesetre a felnémetiek újabb aláírásgyűjtő akcióba kezdtek, az alábbi kérdés szerepel az íveken: „Egyetért-e ön azzal, hogy Felnémet településrész Eger várostól leváljon és önálló önkormányzattal rendelkező új településként jöjjön létre és működjön tovább?”
Ha össze is gyűjtik a megfelelő számú szignót, a várhatóan hosszadalmas közigazgatási procedúra biztosan nem fejeződik be október 31-e, a beruházás végső dátuma előtt. Így már csak az a kérdés, hogy a helyiek vagy a hajléktalanok érdeke érvényesül.
| Mi kellhet az elszakadáshoz? A településrész elszakadásához vezető első lépést már megtették a felnémetiek a fórumon. Ekkor a hivatalosan meghirdetett összejövetelen létrehozták azt a bizottságot, amely megvizsgálja a különválás lehetőségeit, illetve előkészítheti azt. Úgy tudjuk, ez a bizottság Felnémeten még nem közvetlenül az elszakadást mérlegeli, hanem azt, hogy szükséges-e ez a lépés ahhoz, hogy ne épüljön meg a hajléktalanszálló. Abban az esetben, ha az elválási folyamatok elindulnak, össze kell gyűlnie a településrészen élők megfelelő számú támogató aláírásainak. A különválásról ezután népszavazás dönthet, de lehet, hogy ebből többet is kell rendezni, ugyanis ha nem sikerül megegyezni az új település határáról, akkor arról is ki kell írni egy voksolást. Ha ezek sikeresek, utána jön egy sor közigazgatási eljárás, amelyet az illetékes kormányhivatal és a Belügyminisztérium is vizsgál, majd a köztársasági elnök aláírásával válhat véglegessé a törekvés. |
